⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.
Mózes negyedik könyve
capítulo 21
verso 1
Amikor meghallotta a kánaáni Arád királya, aki a Negebben lakott, hogy megjött Izrael az atárimi úton, megtámadta Izraelt, és foglyul ejtett néhányakat közülük.
verso 2
Izrael ezért megfogadta Jehovának: „Ha a kezembe adod ezt a népet, akkor elpusztítom a városaikat.”
verso 3
Jehova meghallgatta az izraelitákat, kiszolgáltatta nekik a kánaánitákat, ők pedig elpusztították őket és a városaikat. Ezért Hormának nevezték el azt a helyet.
verso 4
Miközben folytatták útjukat a Hór-hegytől a Vörös-tenger útján, hogy megkerüljék Edom földjét, a nép kifáradt az úttól.
verso 5
És a nép folyton Isten és Mózes ellen beszélt: „Miért hoztatok fel minket Egyiptomból? Azért, hogy meghaljunk a pusztában? Hisz nincs se ennivaló, se víz, és már megutáltuk ezt az undorító kenyeret.”
verso 6
Jehova ezért mérges kígyókat küldött a nép közé, és azok megmarták az izraelitákat, úgyhogy sokan meghaltak közülük.
verso 7
A nép végül Mózeshez ment, és ezt mondta: „Vétkeztünk, mert Jehova ellen és teellened beszéltünk. Járj közben értünk Jehovánál, hogy távolítsa el a kígyókat.” Mózes pedig közbenjárt a nép érdekében.
verso 8
Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: „Készíts egy mérges kígyót, és tedd azt egy oszlopra. Ha valakit megmar egy kígyó, nézzen az oszlopon lévő kígyóra, és életben marad.”
verso 9
Mózes rögtön készített egy rézkígyót, és egy oszlopra tette. Ha megmart valakit egy kígyó, de ránézett a rézkígyóra, akkor életben maradt.
verso 10
Az izraeliták ezután útnak indultak, majd letáboroztak Obótban.
verso 11
Azután elindultak Obótból, és letáboroztak Ijé-Abárimban, a keletre fekvő pusztában, mely Moáb előtt van.
verso 12
Onnan is továbbmentek, és letáboroztak a Zered völgyénél.
verso 13
Onnan útnak indultak, és letáboroztak az Arnon vidékén, amely az amoriták határától kezdődő pusztában van. Az Arnon egyébként Moáb határa, Moáb és az amoriták között.
verso 14
Ezért mondja a Jehova háborúiról szóló könyv: „Váheb Szufában és az Arnon völgyei,
verso 15
a völgyek torkolata, amely Ar települése felé nyúlik, és Moábot határolja.”
verso 16
Utána Beérbe mentek. Ez az a kút, amelyről Jehova ezt mondta Mózesnek: „Gyűjtsd össze a népet, hadd adjak nekik vizet.”
verso 17
Akkor énekelte Izrael ezt az éneket:
„Buzogj fel, te kút! Feleljetek rá énekszóval!
verso 18
Kút, melyet fejedelmek ástak. A nép előkelői ásták ki
vezéri pálcával és a saját pálcájukkal.”
Majd a pusztából Mattánába mentek,
verso 19
aztán Mattánából tovább Nahalielbe, és Nahalielből tovább Bámótba.
verso 20
Bámótból pedig továbbmentek a völgybe, amely Moáb területén van, a Piszga tetején, amely a Jesimonra néz.
verso 21
Izrael ekkor követeket küldött Szihonhoz, az amoriták királyához, ezzel az üzenettel:
verso 22
„Hadd menjünk át a területeden. Nem térünk le sem szántóföldre, sem szőlőbe. Egyetlen kútból sem iszunk vizet. A Király útján vonulunk, míg át nem jutunk a területeden.”
verso 23
Szihon azonban nem engedte meg Izraelnek, hogy átmenjen a területén, hanem összegyűjtötte az egész népet, és kiment Izrael ellen a pusztába. Elment Jahácba, és megtámadta Izraelt.
verso 24
Izrael ekkor legyőzte karddal, és birtokba vette a földjét az Arnontól a Jabbókig, közel az ammonitákhoz, Jázer ugyanis az ammoniták területének a határán fekszik.
verso 25
Izrael tehát elfoglalta ezeket a városokat. Letelepedett az összes amorita városban, így Hesbonban, és a környező városokban is.
verso 26
Hesbon Szihonnak, az amoriták királyának a városa volt. Ő korábban Moáb királyával harcolt, és elfoglalta az összes földjét egészen az Arnonig.
verso 27
Ezért született ez a gúnyvers:
„Gyertek csak Hesbonba!
Épüljön fel Szihon városa, és legyen szilárd az alapja.
verso 28
Mert tűz jött ki Hesbonból, láng Szihon városából.
Megemésztette a moábi Art, az Arnon magaslatainak urait.
verso 29
Jaj neked Moáb! El fogsz veszni, Kámos népe!
Ő a fiait menekültté teszi, és lányait fogságba adja az amoriták királyának, Szihonnak.
verso 30
Lőjünk hát rájuk!
Hesbon el fog pusztulni egészen Dibonig.
Pusztítsuk el egészen Nófáig,
tűz emészt egészen Medebáig.”
verso 31
Izrael tehát letelepedett az amoriták földjén.
verso 32
Mózes ekkor kémeket küldött Jázerbe. Az izraeliták elfoglalták a környező városokat, és kiűzték az ott lévő amoritákat.
verso 33
Azután megfordultak, és felmentek a Básáni úton. Eléjük ment Óg, Básán királya, az egész népével, hogy megütközzön velük Edreinél.
verso 34
Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: „Ne félj tőle, mert a segítségemmel legyőzöd őt az egész népével együtt, és elfoglalod a földjét. Tedd vele azt, amit Szihonnal, az amoriták királyával tettél, aki Hesbonban lakott.”
verso 35
Megölték őt, a fiait és az egész népét, úgyhogy senki sem maradt életben közülük, és elfoglalták a földjét.
Libros
