⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

Mózes negyedik könyve

capítulo 33


Capítulos:


verso 1

Ezek azok az útszakaszok, melyeket Izrael népe tett meg, miután Mózes és Áron vezetésével kijöttek Egyiptom földjéről csapatonként.


verso 2

Jehova utasítására Mózes följegyezte, amikor egyik helyről a másikra mentek, hogy honnan indultak és hova érkeztek. Ezek voltak az útszakaszok:


verso 3

Útra keltek Rameszeszből az 1. hónap 15. napján. Az izraeliták a pászka utáni napon kivonultak diadalmasan az összes egyiptomi szeme láttára.


verso 4

Ezalatt az egyiptomiak az elsőszülött gyermekeiket temették, akikre Jehova lesújtott, ugyanis Jehova végrehajtotta az ítéletét az isteneik felett.


verso 5

Az izraeliták tehát útnak indultak Rameszeszből, és letáboroztak Szukkótban.


verso 6

Majd útnak indultak Szukkótból, és letáboroztak Etámban, a puszta szélén.


verso 7

Azután útnak indultak Etámból, és visszafordultak Pihahirót felé, ahonnan látni Baál-Cefont, és letáboroztak Migdol előtt.


verso 8

Utána útnak indultak Pihahirótból, és átkelve a tengeren a pusztába mentek. Három napon át vonultak Etám pusztájában, majd letáboroztak Márában.


verso 9

Azután útnak indultak Márából, és Élimbe érkeztek. Élimben 12 vízforrás és 70 pálmafa volt, így hát letáboroztak ott.


verso 10

Ezután útnak indultak Élimből, és letáboroztak a Vörös-tengernél.


verso 11

Majd útnak indultak a Vörös-tengertől, és letáboroztak Szin pusztájában.


verso 12

Azután útnak indultak Szin pusztájából, és letáboroztak Dofkában.


verso 13

Később útnak indultak Dofkából, és letáboroztak Álusban.


verso 14

Ezután útnak indultak Álusból, és letáboroztak Refidimben, de ott nem volt ivóvize a népnek.


verso 15

Utána útnak indultak Refidimből, és letáboroztak a Sínai-pusztában.


verso 16

Ezt követően útnak indultak a Sínai-pusztából, és letáboroztak Kibrót-Hattaávában.


verso 17

Majd útnak indultak Kibrót-Hattaávából, és letáboroztak Hacerótban.


verso 18

Azután útnak indultak Hacerótból, és letáboroztak Ritmában.


verso 19

Utána útnak indultak Ritmából, és letáboroztak Rimmon-Pérecben.


verso 20

Majd útnak indultak Rimmon-Pérecből, és letáboroztak Libnában.


verso 21

Később útnak indultak Libnából, és letáboroztak Risszában.


verso 22

Azután útnak indultak Risszából, és letáboroztak Kehélátában.


verso 23

Majd útnak indultak Kehélátából, és letáboroztak a Séfer-hegynél.


verso 24

Azután útnak indultak a Séfer-hegytől, és letáboroztak Harádában.


verso 25

Majd útnak indultak Harádából, és letáboroztak Makhelótban.


verso 26

Azután útnak indultak Makhelótból, és letáboroztak Tahátban.


verso 27

Utána útnak indultak Tahátból, és letáboroztak Táréban.


verso 28

Majd útnak indultak Táréból, és letáboroztak Mitkában.


verso 29

Később útnak indultak Mitkából, és letáboroztak Hasmónában.


verso 30

Azután útnak indultak Hasmónából, és letáboroztak Moszerótban.


verso 31

Majd útnak indultak Moszerótból, és letáboroztak Bene-Jaákánban.


verso 32

Azután útnak indultak Bene-Jaákánból, és letáboroztak Hór-Haggidgádban.


verso 33

Utána útnak indultak Hór-Haggidgádból, és letáboroztak Jotbátában.


verso 34

Később útnak indultak Jotbátából, és letáboroztak Abronában.


verso 35

Majd útnak indultak Abronából, és letáboroztak Ecjon-Geberben.


verso 36

Azután útnak indultak Ecjon-Geberből, és letáboroztak Cin pusztájában, vagyis Kádesben.


verso 37

Később útnak indultak Kádesből, és letáboroztak a Hór-hegynél, Edom földjének a határán.


verso 38

Áron pap Jehova utasítására felment a Hór-hegyre, és ott meghalt a 40. év 5. hónapjának 1. napján, attól számítva, hogy az izraeliták kijöttek Egyiptom földjéről.


verso 39

Áron 123 éves volt, amikor meghalt a Hór-hegyen.


verso 40

A kánaáni Arád királya pedig, aki a Negebben lakott, Kánaán földjén, meghallotta, hogy jönnek az izraeliták.


verso 41

Idővel útnak indultak a Hór-hegytől, és letáboroztak Calmónában.


verso 42

Azután útnak indultak Calmónából, és letáboroztak Púnonban.


verso 43

Utána útnak indultak Púnonból, és letáboroztak Obótban.


verso 44

Majd útnak indultak Obótból, és letáboroztak Ijé-Abárimban, Moáb határán.


verso 45

Később útnak indultak Ijimből, és letáboroztak Dibon-Gádban.


verso 46

Azután útnak indultak Dibon-Gádból, és letáboroztak Almon-Diblátaimban.


verso 47

Majd útnak indultak Almon-Diblátaimból, és letáboroztak az Abarim hegyei között, a Nébó előtt.


verso 48

Végül útnak indultak az Abarim hegyeitől, és letáboroztak Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett, Jerikónál.


verso 49

És ott táboroztak a Jordánnál Moáb kietlen síkságán, Bét-Jesimóttól Ábel-Sittimig.


verso 50

Ekkor Jehova ezt mondta Mózesnek Moáb kietlen síkságán a Jordán mellett, Jerikónál:


verso 51

„Mondd meg az izraelitáknak: »Most át fogtok kelni a Jordánon Kánaán földjére.


verso 52

Űzzétek el annak a földnek az összes lakosát magatok elől, és semmisítsétek meg minden kőszobrukat, minden fémszobrukat és minden szent magaslatukat.


verso 53

Vegyétek birtokba azt a földet, és lakjatok rajta, mert nektek fogom adni azt a földet.


verso 54

Sorsvetéssel osszátok fel a földet a családjaitok között. Akik többen vannak, nagyobb örökséget kapjanak, akik kevesebben, azok pedig kisebbet. A sorsvetés dönti el, hogy kinek hol lesz az öröksége. Az örökségeteket ősapáitok törzsei szerint kapjátok meg.


verso 55

De ha nem űzitek el annak a földnek a lakóit magatok elől, akkor akiket meghagytok közülük, tüskévé válnak a szemetekben, és tövissé az oldalatokban, és háborgatni fognak titeket azon a földön, ahol laktok.


verso 56

És akkor azt fogom tenni veletek, amit velük akartam.«”

Capítulos:


Libros