Mózes második könyve

Chapters:

… 3 4 5 6 7 …   ⇤ ← 5 → ⇥

verse #1

Azután bement Mózes és Áron a fáraóhoz, és ezt mondták neki: „Ezt mondja Jehova, Izrael Istene: »Engedd el a népemet, hogy ünnepet tartson nekem a pusztában!«”

verse #2

A fáraó azonban így felelt: „Ki az a Jehova, hogy hallgassak a szavára, és elengedjem Izraelt? Egyáltalán nem ismerem Jehovát, és nem is engedem el Izraelt.”

verse #3

Ők azonban ezt mondták: „A héberek Istene beszélt velünk. Szeretnénk elmenni egy háromnapos útra a pusztába, és áldozatot bemutatni Jehovának, a mi Istenünknek, máskülönben betegséggel vagy karddal büntet minket.”

verse #4

Egyiptom királya erre így felelt nekik: „Mózes és Áron, miért vonjátok el a népet a munkájától? Menjetek vissza dolgozni!”

verse #5

A fáraó így folytatta: „Nézzétek a népeteket, milyen sokan vannak az országban! Ti meg azt akarjátok, hogy leálljanak a munkával?!”

verse #6

A fáraó még aznap ezt parancsolta a munkafelügyelőknek és a segédeiknek:

verse #7

„Ne adjatok többé a népnek szalmát a téglakészítéshez. Menjenek csak ők, és gyűjtsenek maguknak szalmát!

verse #8

De ugyanannyi téglát csináltassatok velük, mint korábban. Ne csökkentsétek a számot, mert csak lustálkodnak! Ezért siránkoznak: »El akarunk menni, és áldozatot akarunk bemutatni az Istenünknek!«

verse #9

Dolgoztassátok őket keményebben, adjatok nekik munkát bőven, hogy ne figyeljenek a hazugságokra.”

verse #10

A munkafelügyelők és a segédeik pedig kimentek, és ezt mondták a népnek: „Így szól a fáraó: »Nem adok nektek több szalmát.

verse #11

Menjetek, és szerezzetek magatoknak, ahol tudtok, de a munkátok nem lesz kevesebb.«”

verse #12

A nép pedig szétszéledt Egyiptom egész földjén, hogy gabonaszárat gyűjtsenek szalmának.

verse #13

A munkafelügyelők pedig így hajszolták őket: „Mindegyikőtöknek el kell végeznie a napi munkáját, ugyanúgy, mint amikor kaptatok szalmát!”

verse #14

Később a fáraó munkafelügyelői még a segédeiket is megverték, akiket ők neveztek ki a nép fölé. Ezt kérdezték tőlük: „Hogyhogy tegnap sem, és ma sem csináltatok annyi téglát, mint korábban?”

verse #15

Az izraelita segédek ezért elmentek a fáraóhoz, és így panaszkodtak neki: „Miért bánsz így a szolgáiddal?

verse #16

Nem adnak szalmát a szolgáidnak, mégis ezt mondják nekünk: »Készítsetek téglát!« Megverik a szolgáidat, pedig a te néped a hibás.”

verse #17

Ő azonban így szólt: „Lustálkodtok, csak lustálkodtok! Ezért mondjátok ezt: »El akarunk menni, és áldozatot akarunk bemutatni Jehovának.«

verse #18

Most pedig menjetek vissza dolgozni! Szalmát nem kaptok, de ugyanannyi téglát kell csinálnotok!”

verse #19

Az izraelita segédek ekkor látták, hogy nagy bajban vannak, mivel így szól a parancs: „Ne csökkentsétek a napi téglamennyiséget!”

verse #20

Utána összetalálkoztak Mózessel és Áronnal, akik ott álltak, és várták őket, hogy kijöjjenek a fáraótól.

verse #21

Azon nyomban így szóltak hozzájuk: „Lássa meg Jehova, hogy mit tettetek, és ítéljen meg titeket, hiszen miattatok a fáraó és a szolgái megvetnek minket, és kardot adtatok a kezükbe, hogy megöljenek minket!”

verse #22

Mózes ekkor Jehovához fordult, és ezt mondta: „Jehova, miért sújtod ezt a népet? Miért küldtél el engem?

verse #23

Hisz attól fogva, hogy bementem a fáraó elé, hogy beszéljek a nevedben, ő rosszabbul bánik ezzel a néppel, te pedig nem szabadítottad meg a népedet.”

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40