Mózes második könyve

Chapters:

… 18 19 20 21 22 …   ⇤ ← 20 → ⇥

verse #1

Isten ezután ezt mondta:

verse #2

„Én vagyok Jehova, a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, ahol rabszolga voltál.

verse #3

Ne legyenek más isteneid rajtam kívül.

verse #4

Ne készíts magadnak faragott bálványt, vagy semmi hasonlót azokhoz, amik az égben, a földön vagy a vízben vannak.

verse #5

Ne hajolj meg előttük, és ne hagyd magad rávenni a szolgálatukra, mert én, Jehova, a te Istened olyan Isten vagyok, aki kizárólagos odaadást vár el. Megbüntetem azokat, akik gyűlölnek engem, az apák vétkéért a fiakat, a harmadik és a negyedik nemzedéket.

verse #6

De azokat, akik szeretnek engem, és megtartják a parancsaimat, odaadóan szeretem az ezredik nemzedékig.

verse #7

Jehovának, a te Istenednek a nevét ne vedd a szádra tiszteletlenül, mert Jehova nem hagyja büntetlenül azt, aki ilyet tesz.

verse #8

Ne feledd megtartani a sabbatnapot, és tartsd azt szentnek.

verse #9

Hat napon át dolgozz, és végezd a munkádat,

verse #10

de a hetedik nap Jehovának, a te Istenednek a sabbatja. Ne végezz semmi munkát, se te, se fiad, se lányod, se rabszolgád, se rabszolganőd, se háziállatod, se pedig az, aki idegen országból jött, és a településeden lakik.

verse #11

Mert hat nap alatt alkotta meg Jehova az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Ezért áldotta és szentelte meg Jehova a sabbatnapot.

verse #12

Tiszteld apádat és anyádat, hogy sokáig élj azon a földön, melyet Jehova, a te Istened ad neked.

verse #13

Ne gyilkolj!

verse #14

Ne kövess el házasságtörést!

verse #15

Ne lopj!

verse #16

Ne tanúskodj hamisan az embertársad ellen!

verse #17

Ne kívánd másnak a házát! Ne kívánd más ember feleségét, se rabszolgáját, se rabszolganőjét, se bikáját, se szamarát és semmit, ami másé!”

verse #18

Az egész nép hallotta a mennydörgést és a kürtzengést, és látta, hogy villámlik, és füstölög a hegy. Amikor a nép ezt hallotta és látta, remegett, és a távolban állt.

verse #19

Ezt mondták Mózesnek: „Inkább te beszélj velünk, és mi figyelünk rád, de Isten ne beszéljen velünk, nehogy meghaljunk!”

verse #20

Mózes ekkor ezt mondta a népnek: „Ne féljetek, mert az igaz Isten azért jött, hogy próbára tegyen benneteket, mert azt szeretné, hogy mélységesen tiszteljétek őt, és ne vétkezzetek.”

verse #21

A nép még mindig a távolban állt, Mózes azonban közel ment a sötét felhőhöz, ahol az igaz Isten volt.

verse #22

Jehova ezután így szólt Mózeshez: „Ezt mondd az izraelitáknak: »A saját szemetekkel láttátok, hogy az égből beszéltem veletek.

verse #23

Ne készítsetek ezüst- vagy aranyisteneket, mert nem imádhattok más istent rajtam kívül.

verse #24

Földből készíts nekem oltárt, és azon áldozd fel égőáldozatodat és közösségi áldozatodat, juhodat és marhádat. Minden olyan helyre, melyet kiválasztok, hogy ott imádjanak engem, eljövök, és meg foglak áldani.

verse #25

Ha pedig kőoltárt készítesz nekem, ne építsd azt faragott kőből. Mert ha vésővel nyúlsz hozzá, akkor megszentségteleníted.

verse #26

És ne menj fel lépcsőn az oltáromhoz, nehogy láthatóvá váljon a nemi szerved.«

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40