⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Sámuel első könyve

chapter 3


Chapters:


verse #1

A gyermek Sámuel pedig Jehovának szolgált Éli irányítása alatt. Azokban a napokban ritkán jött kijelentés Jehovától, és nem voltak gyakoriak a látomások sem.


verse #2

Egy nap Éli a megszokott helyén feküdt. Már elromlott a szeme, és nem látott.


verse #3

Isten lámpáját még nem oltották el, és Sámuel Jehova templomában feküdt, ott, ahol Isten ládája volt.


verse #4

Jehova ekkor szólította Sámuelt, mire ő ezt válaszolta: „Itt vagyok.”


verse #5

El is futott Élihez, és így szólt: „Itt vagyok, mert szólítottál.” De ő ezt mondta: „Nem szólítottalak. Feküdj vissza.” Elment hát, és lefeküdt.


verse #6

Jehova pedig ismét szólította: „Sámuel!” Erre Sámuel fölkelt, odament Élihez, és így szólt: „Itt vagyok, mert szólítottál.” De ő ezt mondta: „Nem szólítottalak, fiam. Feküdj vissza.”


verse #7

(Sámuel ugyanis még nem ismerte meg Jehovát, és még nem kapott üzenetet Jehovától.)


verse #8

Jehova ezért harmadszor is szólította: „Sámuel!” Erre ő fölkelt, odament Élihez, és így szólt: „Itt vagyok, mert szólítottál.”

Éli ekkor felismerte, hogy Jehova szólította a fiút.


verse #9

Ezért így szólt Sámuelhez: „Menj, feküdj le, és ha szólít téged, akkor ezt mondd: »Szólj, Jehova, mert figyel a te szolgád.«” Sámuel tehát elment, és lefeküdt a helyére.


verse #10

Akkor Jehova eljött, odaállt, és szólította, mint korábban is: „Sámuel, Sámuel!” Sámuel erre ezt mondta: „Szólj, mert figyel a te szolgád.”


verse #11

Jehova így szólt Sámuelhez: „Olyat teszek Izraelben, amit ha meghall valaki, belecsendül mindkét füle.


verse #12

Azon a napon végrehajtom Élin és a háznépén mindazt, amit mondtam, elejétől a végéig.


verse #13

Mondd meg neki, hogy végérvényesen megítélem a háznépét a vétek miatt, amelyről tudott, hiszen a fiai Istent átkozzák, de ő nem büntette meg őket.


verse #14

Ezért megesküdtem Éli házának, hogy soha semmilyen áldozat sem szerez engesztelést a családja vétkéért.”


verse #15

Sámuel pedig feküdt egészen reggelig, aztán kinyitotta Jehova házának ajtóit. Nem mert beszélni Élinek a látomásról.


verse #16

Éli azonban szólította Sámuelt: „Sámuel, fiam!” Ő erre így szólt: „Itt vagyok.”


verse #17

Éli ezt kérdezte: „Mit mondott neked? Kérlek, ne titkold el előlem! Mérjen rád súlyos büntetést Isten, ha eltitkolsz előlem egyetlen szót is mindabból, amit mondott neked!”


verse #18

Sámuel tehát mindent elmondott neki, és semmit sem titkolt el előle. Erre ő így szólt: „Ez Jehovától van. Tegye meg, ami jónak látszik a szemében.”


verse #19

Sámuel pedig továbbra is növekedett, és Jehova vele volt. Nem engedte, hogy bármi is beteljesületlenül maradjon a szavaiból.


verse #20

Egész Izrael, Dántól Beér-Sebáig, megtudta, hogy Sámuel megbízatást kapott arra, hogy Jehova prófétája legyen.


verse #21

És Jehova továbbra is megjelent Silóban, mert Jehova feltárta a személyiségét Sámuelnek Silóban Jehova szava által.

Chapters:


Books