chapter 3
A gyermek Sámuel pedig Jehovának szolgált Éli irányítása alatt. Azokban a napokban ritkán jött kijelentés Jehovától, és nem voltak gyakoriak a látomások sem.
Egy nap Éli a megszokott helyén feküdt. Már elromlott a szeme, és nem látott.
Isten lámpáját még nem oltották el, és Sámuel Jehova templomában feküdt, ott, ahol Isten ládája volt.
Jehova ekkor szólította Sámuelt, mire ő ezt válaszolta: „Itt vagyok.”
El is futott Élihez, és így szólt: „Itt vagyok, mert szólítottál.” De ő ezt mondta: „Nem szólítottalak. Feküdj vissza.” Elment hát, és lefeküdt.
Jehova pedig ismét szólította: „Sámuel!” Erre Sámuel fölkelt, odament Élihez, és így szólt: „Itt vagyok, mert szólítottál.” De ő ezt mondta: „Nem szólítottalak, fiam. Feküdj vissza.”
(Sámuel ugyanis még nem ismerte meg Jehovát, és még nem kapott üzenetet Jehovától.)
Jehova ezért harmadszor is szólította: „Sámuel!” Erre ő fölkelt, odament Élihez, és így szólt: „Itt vagyok, mert szólítottál.”
Éli ekkor felismerte, hogy Jehova szólította a fiút.
Ezért így szólt Sámuelhez: „Menj, feküdj le, és ha szólít téged, akkor ezt mondd: »Szólj, Jehova, mert figyel a te szolgád.«” Sámuel tehát elment, és lefeküdt a helyére.
Akkor Jehova eljött, odaállt, és szólította, mint korábban is: „Sámuel, Sámuel!” Sámuel erre ezt mondta: „Szólj, mert figyel a te szolgád.”
Jehova így szólt Sámuelhez: „Olyat teszek Izraelben, amit ha meghall valaki, belecsendül mindkét füle.
Azon a napon végrehajtom Élin és a háznépén mindazt, amit mondtam, elejétől a végéig.
Mondd meg neki, hogy végérvényesen megítélem a háznépét a vétek miatt, amelyről tudott, hiszen a fiai Istent átkozzák, de ő nem büntette meg őket.
Ezért megesküdtem Éli házának, hogy soha semmilyen áldozat sem szerez engesztelést a családja vétkéért.”
Sámuel pedig feküdt egészen reggelig, aztán kinyitotta Jehova házának ajtóit. Nem mert beszélni Élinek a látomásról.
Éli azonban szólította Sámuelt: „Sámuel, fiam!” Ő erre így szólt: „Itt vagyok.”
Éli ezt kérdezte: „Mit mondott neked? Kérlek, ne titkold el előlem! Mérjen rád súlyos büntetést Isten, ha eltitkolsz előlem egyetlen szót is mindabból, amit mondott neked!”
Sámuel tehát mindent elmondott neki, és semmit sem titkolt el előle. Erre ő így szólt: „Ez Jehovától van. Tegye meg, ami jónak látszik a szemében.”
Sámuel pedig továbbra is növekedett, és Jehova vele volt. Nem engedte, hogy bármi is beteljesületlenül maradjon a szavaiból.
Egész Izrael, Dántól Beér-Sebáig, megtudta, hogy Sámuel megbízatást kapott arra, hogy Jehova prófétája legyen.
És Jehova továbbra is megjelent Silóban, mert Jehova feltárta a személyiségét Sámuelnek Silóban Jehova szava által.