⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Sámuel első könyve

chapter 10


Chapters:


verse #1

Sámuel ekkor fogta az olajoskorsót, és ráöntötte az olajat Saul fejére. Megcsókolta őt, és ezt mondta: „Vajon nem Jehova kent fel téged népének vezetőjévé?


verse #2

Amikor ma elmész tőlem, két emberrel fogsz találkozni Ráhel sírjának közelében, Benjámin területén, Celcahban. Ezt mondják majd neked: »Meglettek a szamarak, amelyeknek keresésére indultál, de apád már nem a szamarakkal foglalkozik, hanem miattatok aggódik. Ezt mondogatja: ’Mit tegyek most, hogy nem tért vissza a fiam?’«


verse #3

Onnan aztán menj tovább, amíg Tábor nagy fájáig nem érsz. Ott három emberrel fogsz találkozni, akik Bételbe mennek fel az igaz Istent imádni. Az egyik három gidát visz, a másik három cipót, a harmadik egy nagy korsó bort.


verse #4

Érdeklődni fognak a hogyléted felől, és adnak neked két cipót. Fogadd el ezeket tőlük.


verse #5

Azután az igaz Isten dombjához érsz, ahol egy filiszteus helyőrség van. Amikor megérkezel a városba, egy csoport prófétával találkozol majd, akik a magaslatról jönnek lefelé. Miközben ők prófétálnak, lesznek, akik húros hangszeren, tamburinon, fuvolán és hárfán játszanak majd előttük.


verse #6

Jehova szelleme működni kezd rajtad, és prófétálni fogsz velük együtt, és más emberré válsz.


verse #7

Amikor beteljesednek ezek a jelek, tedd meg, amit módodban áll megtenni, mert veled van az igaz Isten.


verse #8

Utána menj le előttem Gilgálba, én pedig lemegyek hozzád, hogy égőáldozatokat és közösségi áldozatokat mutassak be. Hét napig várj, míg oda nem érkezem hozzád. Akkor tudatni fogom veled, mit tegyél.”


verse #9

Amint Saul megfordult, hogy elhagyja Sámuelt, Isten másmilyenné változtatta a szívét. Mindezek a jelek beteljesedtek azon a napon.


verse #10

Elmentek hát onnan a dombra, és Saul egy csoport prófétával találkozott. Isten szelleme azonnal működni kezdett rajta, és ő prófétálni kezdett közöttük.


verse #11

Amikor mindazok, akik már ismerték korábbról, látták, hogy a prófétákkal együtt prófétál, ezt mondták egymásnak: „Mi történt Kís fiával? Saul is a próféták közé tartozik?”


verse #12

Akkor egy ottani ember ezt mondta: „Hát ki az ő ősapjuk?” Innen származik a mondás: „Saul is a próféták közé tartozik?”


verse #13

Amikor Saul abbahagyta a prófétálást, elment a magaslatra.


verse #14

Később Saul apjának a testvére így szólt hozzá és a szolgájához: „Hol jártatok?” Erre ő ezt mondta: „A szamarakat kerestük, de sehol sem láttuk őket. Így hát elmentünk Sámuelhez.”


verse #15

Saul nagybátyja ekkor így szólt: „Kérlek, mondd el, mit mondott nektek Sámuel!”


verse #16

Saul ezt válaszolta a nagybátyjának: „Tudtunkra adta, hogy meglettek a szamarak.” De azt nem mondta el neki, amit Sámuel a királyságról mondott.


verse #17

Sámuel pedig összehívta a népet Jehova elé Micpába,


verse #18

és így szólt az izraelitákhoz: „Ezt mondja Jehova, Izrael Istene: »Én hoztam fel Izraelt Egyiptomból. Én szabadítottalak ki titeket Egyiptom kezéből és mindazoknak a királyságoknak a kezéből, amelyek elnyomtak benneteket.


verse #19

Ti azonban ma elvetettétek Isteneteket, aki megmentett titeket minden bajból és nyomorúságból. Így szóltatok: ’Inkább nevezz ki királyt fölénk!’ Most pedig álljatok Jehova elé törzseitek és ezreitek szerint.«”


verse #20

Sámuel tehát magához hívta Izrael minden törzsét, és Benjámin törzsére esett a választás.


verse #21

Azután magához hívta Benjámin törzsét a családjai szerint, és a matriták családjára esett a választás. Végül Kís fiára, Saulra esett a választás. De amikor keresni kezdték, sehol sem találták.


verse #22

Így hát megkérdezték Jehovát: „Itt van már ez az ember?” Jehova így válaszolt: „Igen, elrejtőzött az úti holmi között.”


verse #23

Odafutottak hát, és elhozták onnan. Amikor megállt a nép között, egy fejjel magasabb volt, mint a nép többi tagja.


verse #24

Sámuel így szólt az egész néphez: „Látjátok, kit választott Jehova? Nincs hozzá hasonló az egész nép között!” Erre az egész nép kiáltozni kezdett: „Éljen sokáig a király!”


verse #25

Sámuel beszélt a népnek a királyokat megillető jogokról. Beírta egy könyvbe, és elhelyezte azt Jehova színe előtt. Ezután Sámuel útjára engedte az egész népet, mindenkit a maga házába.


verse #26

Saul is hazament Gibeába azokkal a katonákkal, akiknek a szívét Jehova erre indította.


verse #27

Néhány semmirekellő ember viszont ezt mondta: „Hogy fog ez minket megmenteni?” Megvetették tehát, és nem vittek neki ajándékot. Saul azonban nem mondott semmit.

Chapters:


Books