chapter 21
Dávid később elment Ahimélek paphoz, Nóbba. Ahimélek pedig remegni kezdett a félelemtől, amint Dáviddal találkozott, és így szólt hozzá: „Miért vagy egyedül? Miért nincs veled senki?”
Dávid ezt válaszolta Ahimélek papnak: „A király utasított, hogy tegyek meg valamit, de hozzátette: »Senki ne tudjon meg semmit arról a küldetésről, melynek a teljesítésével megbíztalak, és arról, hogy milyen parancsot adtam neked.« Én pedig megbeszéltem az embereimmel, hogy egy bizonyos helyen találkozunk.
Most pedig, ha van kéznél öt kenyered, add nekem, vagy bármit, ami akad.”
De a pap ezt válaszolta Dávidnak: „Közönséges kenyér nincs nálam, van azonban szent kenyér, de csak akkor, ha az embereid megtartóztatták magukat az asszonytól.”
Dávid erre így válaszolt a papnak: „Megtartóztattuk magunkat az asszonytól, mint korábban is, amikor hadjáratba indultam. Ha az embereim teste szent, még akkor is, amikor a küldetés közönséges, mennyivel inkább szent most!”
A pap erre odaadta neki a szent kenyeret, mert nem akadt más kenyér, csak a jelenlét kenyere, amelyet elvettek Jehova jelenlétéből, hogy friss kenyérre cseréljék ki azon a napon, amelyen elvették.
Aznap pedig ott volt Saul egyik szolgája, akinek ott kellett maradnia Jehova előtt elkülönítve. Ő Doég volt, az edomita, Saul pásztorainak a feje.
Dávid azután ezt mondta Ahiméleknek: „Nincs itt egy lándzsa vagy egy kard? Se a kardomat, se a fegyvereimet nem hoztam magammal, mivel a király küldetése sürgős volt.”
A pap erre így szólt: „A filiszteus Góliát kardja, akit legyőztél az Elah völgyében, itt van begöngyölve egy ruhába az efód mögött. Ha magaddal akarod vinni, vidd, mert csak ez van itt.” Dávid ezt mondta: „Nincs ahhoz hasonló. Add ide nekem!”
Dávid még aznap útnak indult, és továbbmenekült Saul elől. Végül Gát királyához, Ákishoz ment.
Ákisnak pedig ezt mondták a szolgái: „Vajon nem Dávid ez, az ország királya? Nemde ő az, akiről tánc közben így énekeltek:
»Megverte Saul az ezreit,
és Dávid is a tízezreit.«”
Dávid elgondolkodott ezeken a szavakon, és nagyon megijedt Gát királyától, Ákistól.
Ezért eltitkolta előlük, hogy épelméjű, és tébolyultan kezdett viselkedni közöttük. Firkálgatott a kapu ajtóira, és a szakállára folyatta a nyálát.
Ákis végül így szólt a szolgáihoz: „Hát nem látjátok, hogy ez az ember őrült? Minek hoztátok ide?
Nincs itt elég őrült, hogy idehoztátok ezt, hogy őrjöngjön előttem? Ez jöjjön be a házamba?!”
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly