chapter 15
Majd Sámuel így szólt Saulhoz: „Jehova engem küldött el, hogy felkenjelek népe, Izrael királyává. Most azért figyeld meg, mit akar közölni veled Jehova.
Ezt mondja a seregek Jehovája: »Számon fogom kérni az amálekitáktól azt, amit az izraelitákkal tettek, amikor szembeszálltak velük az Egyiptomból kifelé vezető útjukon.
Most azért menj, öld meg az amálekitákat, pusztítsd el őket, és mindent, amijük van! Ne kíméld meg az életüket! Ölj meg férfit és nőt, gyermeket és csecsemőt, bikát és juhot, tevét és szamarat!«”
Saul összehívta a népet, és megszámolta őket Telaimban: 200 000 gyalogosa volt, és 10 000 embere Júda törzséből.
Saul előrenyomult egészen Amálek városáig, és lesbe állította a csapatait a völgynél.
Saul ekkor ezt mondta a kenitáknak: „Rajta, menjetek ki az amálekiták közül, nehogy elpusztítsalak benneteket velük együtt! Hiszen szeretettel bántatok Izrael minden tagjával, amikor kijöttek Egyiptomból.” A keniták erre kimentek az amálekiták közül.
Saul ezután megölte az amálekitákat Havilától egészen Súrig, amely Egyiptom mellett van.
Agágot, Amálek királyát élve fogta el, a nép többi részét viszont karddal lemészárolta.
De Saul és a nép életben hagyta Agágot és a nyáj meg a csorda színe-javát, a hizlalt állatokat, a kosokat és mindazt, ami jó volt. Nem akarták elpusztítani azokat. A silány és értéktelen dolgokat ellenben mind elpusztították.
Jehova ekkor így szólt Sámuelhez:
„Sajnálom, hogy Sault királlyá tettem, mert már nem követ engem, és nem teljesíti a parancsaimat.” Sámuel erre nagyon feldúlt lett, és egész éjjel fennhangon Jehovához könyörgött.
Amikor Sámuel korán reggel felkelt, hogy találkozzon Saullal, ezt mondták neki: „Saul Kármelbe ment, és emlékművet emelt ott magának. Aztán megfordult, és lement Gilgálba.”
Amikor Sámuel végül megérkezett Saulhoz, Saul így szólt hozzá: „Áldjon meg téged Jehova! Teljesítettem Jehova parancsát.”
Sámuel azonban ezt mondta: „Akkor mit jelentsen ez a bégetés és marhabőgés, amit hallok?”
Saul erre így szólt: „Az amálekitáktól kerültek ide, mert a nép életben hagyta a nyáj és a csorda színe-javát, hogy feláldozza Jehova Istenednek. De a többit elpusztítottuk.”
Sámuel akkor ezt mondta Saulnak: „Hagyd abba! Hadd tudassam veled, mit mondott nekem Jehova a múlt éjszaka.” Ő erre így szólt hozzá: „Mondd!”
Sámuel így folytatta: „Nemde jelentéktelennek tartottad magad, amikor Izrael törzseinek vezetője lettél, és amikor Jehova felkent téged Izrael királyává?
Később Jehova a következő megbízatást adta neked: »Menj, és pusztítsd el az amálekitákat, mert bűnösök. Harcolj ellenük, míg ki nem irtod őket!«
Miért nem engedelmeskedtél Jehovának? Ehelyett nekiestél a zsákmánynak, és azt tetted, amit Jehova rossznak tart!”
Saul azonban ezt mondta Sámuelnek: „De hiszen engedelmeskedtem Jehovának! Elmentem, hogy teljesítsem a megbízatásomat, amelyet Jehova adott nekem. Elhoztam Agágot, Amálek királyát, az amálekitákat pedig elpusztítottam.
Ám a nép elvette a zsákmányból a juhokat és marhákat, a pusztulásra szánt dolgok színe-javát, hogy feláldozza Jehova Istenednek Gilgálban.”
Sámuel erre ezt mondta: „Vajon Jehova ugyanúgy örül az égőáldozatoknak és egyéb áldozatoknak, mint annak, ha valaki engedelmeskedik Jehovának? Jobb az engedelmesség az áldozatnál, és a szófogadás a kosok zsíros részénél.
Mert a lázadás éppolyan, mint a jóslás bűne, és az elbizakodott törtetés, mint amikor valaki mágiához folyamodik, és bálványt imád. Mivel te semmibe vetted Jehova szavát, ő úgy döntött, hogy nem maradhatsz király.”
Saul erre így szólt Sámuelhez: „Vétkeztem. Megszegtem Jehova parancsát, és nem tettem azt, amit mondtál, mert féltem a néptől, és hallgattam szavukra.
Most azért, kérlek, bocsásd meg bűnömet, és térj vissza velem, hogy leboruljak Jehova előtt.”
De Sámuel ezt mondta Saulnak: „Nem térek vissza veled, mert semmibe vetted Jehova szavát, Jehova pedig úgy döntött, hogy nem maradhatsz Izrael királya.”
Amint Sámuel épp megfordult, hogy elmenjen, Saul megragadta az ujjatlan köpenye szegélyét, és az leszakadt.
Sámuel erre ezt mondta neki: „Jehova ma elszakította tőled Izrael királyi uralmát, és olyan embertársadnak adja, aki jobb nálad.
Sőt mi több, Izrael fenséges Istene nem bizonyul hazugnak, és nem gondolja meg magát, mert ő nem olyan, mint az emberek, hogy meggondolja magát.”
Saul erre ezt mondta: „Vétkeztem. De kérlek, add meg nekem a tiszteletet népem vénei előtt és Izrael előtt azzal, hogy visszatérsz velem, én pedig leborulok Jehova Istened előtt.”
Sámuel tehát visszatért Saullal, és Saul leborult Jehova előtt.
Sámuel ezután így szólt: „Hozzátok ide Agágot, Amálek királyát!” Agág ekkor kelletlenül odament hozzá, mert ezt mondta magában: „Biztosan nem fenyeget már a halál.”
Sámuel azonban így szólt: „Ahogyan a kardoddal megfosztottál asszonyokat a gyermekeiktől, úgy lesz a te anyád minden más asszonynál inkább megfosztott!” Azzal Sámuel darabokra vágta Agágot Jehova előtt Gilgálban.
Sámuel ezután elment Rámába, Saul pedig fölment Gibeába, a házához.
Sámuel nem látta többé Sault a halála napjáig, de kesergett Saul miatt. Jehova pedig sajnálta, hogy Sault tette Izrael királyává.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly