⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Sámuel első könyve

chapter 1


Chapters:


verse #1

Volt egy efraimi ember Ramataim-Cófimból, Efraim hegyvidékéről, akit Elkánának hívtak. Jerohámnak volt a fia, aki Elihunak volt a fia, aki Cúf fiának, Tóhunak volt a fia.


verse #2

Két felesége volt, az egyiket Annának, a másikat Peninnának hívták. Peninnának voltak gyermekei, Annának viszont nem.


verse #3

Ez az ember évről évre felment a városából Silóba, hogy leboruljon a seregek Jehovája előtt, és áldozatot ajánljon fel neki. Itt szolgált Éli két fia, Hofni és Fineás Jehova papjaként.


verse #4

Egy nap, amikor Elkána áldozatot ajánlott fel, részeket adott feleségének, Peninnának, és Peninna minden fiának és lányának.


verse #5

Ám Annának egy különleges részt adott, mivel nagyon szerette őt. De Jehova nem ajándékozta meg Annát gyermekkel.


verse #6

Emellett vetélytársnője könyörtelenül gúnyolta Annát, csak hogy felzaklassa, mivel Jehova nem ajándékozta meg őt gyermekkel.


verse #7

Ezt tette minden évben. Valahányszor Anna fölment Jehova házába, vetélytársnője annyit gúnyolta őt, hogy csak sírt, és nem is evett.


verse #8

Férje, Elkána azonban ezt mondta neki: „Anna, miért sírsz, és miért nem eszel? Miért vagy olyan szomorú? Hát nem érek én neked többet tíz fiúnál?”


verse #9

Miután ettek és ittak Silóban, Anna fölkelt. Éli pap pedig Jehova templomának ajtófélfájánál a székén üldögélt.


verse #10

Anna nagyon el volt keseredve. Imádkozni kezdett Jehovához, és keserves sírásra fakadt.


verse #11

Ekkor ezt a fogadalmat tette: „Ó, seregek Jehovája! Ha letekintesz szolgád nyomorúságára, és megemlékezel rólam, ha nem feledkezel meg szolgádról, és fiúgyermeket adsz szolgádnak, akkor én Jehovának adom őt élete minden napjára, és borotva nem érinti a fejét.”


verse #12

Amíg ő hosszasan imádkozott Jehovához, Éli figyelte a száját.


verse #13

Anna magában beszélt, csak az ajkai remegtek, de nem hallatszott a hangja. Ezért Éli úgy gondolta, hogy részeg.


verse #14

Így szólt hozzá: „Meddig leszel még részeg? Ne igyál több bort.”


verse #15

Anna erre így válaszolt: „Nem, uram! Elgyötört asszony vagyok én. Nem ittam sem bort, sem más szeszes italt, csak lelkemet öntöm ki Jehova előtt.


verse #16

Ne tekintsd semmirekellő asszonynak szolgádat, mert sok gondom és bajom miatt beszéltem mindeddig.”


verse #17

Éli erre így felelt: „Menj el békében, és teljesítse Izrael Istene kérésedet, amit kértél tőle!”


verse #18

Akkor ő ezt mondta: „Bárcsak továbbra is jóindulattal lennél szolgád iránt!” És elment az asszony a maga útján. Evett, és nem volt többé gondterhelt az arca.


verse #19

Kora reggel aztán fölkeltek, leborultak Jehova előtt, majd visszatértek a házukba, Rámába. Elkána együtt volt a feleségével, Annával, és Jehova az asszonyra fordította a figyelmét.


verse #20

Anna egy éven belül teherbe esett, és fiút szült. A Sámuel nevet adta neki, mert ezt mondta: „Jehovától kértem őt.”


verse #21

Idővel Elkána fölment egész háznépével, hogy felajánlja Jehovának az évenkénti áldozatot, és hogy bemutassa fogadalmi áldozatát.


verse #22

Anna azonban nem ment föl, hanem ezt mondta a férjének: „Mihelyt elválasztom a fiút, elviszem: jelenjen meg Jehova előtt, és attól fogva legyen ott.”


verse #23

A férje, Elkána erre így szólt hozzá: „Tedd azt, amit jónak látsz. Maradj itthon, míg el nem választod. Teljesítse be Jehova, amit mondtál!” Az asszony tehát otthon maradt, és szoptatta a fiát, míg el nem választotta.


verse #24

Mihelyt elválasztotta, föl is vitte magával Silóba, és vele együtt egy hároméves bikát, egy éfa lisztet, meg egy nagy korsó bort is. Elment Jehova házához Silóba, és magával vitte a kisfiút is.


verse #25

Aztán levágták a bikát, és elvitték a fiút Élihez.


verse #26

Anna ekkor így szólt: „Bocsáss meg, uram! Olyan biztos, mint ahogy élsz, uram, hogy én vagyok az az asszony, aki itt állt veled, hogy Jehovához imádkozzon.


verse #27

Ezért a fiúért imádkoztam, és Jehova teljesítette a kérésemet, amit kértem tőle.


verse #28

Én pedig most Jehovának adom őt. Élete minden napján Jehováé lesz.”

És Elkána meghajolt ott Jehova előtt.

Chapters:


Books