Máté evangéliuma

chapter 25


Chapters:


verse #1

Akkor hasonló lesz a mennyek országa ahhoz a tíz szűzhöz, akik elővették lámpásaikat, és kimentek a vőlegény elé.


verse #2

Öt közülük okos volt, öt pedig balga.


verse #3

A balgák ugyanis, amikor lámpásaikat magukhoz vették, nem vittek magukkal olajat;


verse #4

az okosok viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben.


verse #5

Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak.


verse #6

Éjfélkor pedig kiáltás hangzott: Jön a vőlegény! Gyertek elébe!


verse #7

Akkor mindegyik szűz fölkelt, és elkészítette a maga lámpását.


verse #8

A balgák pedig azt mondták az okosoknak: Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak!


verse #9

De az okosok így feleltek: Netalán nem lenne elegendő nekünk és nektek; menjetek inkább az árusokhoz, és vegyetek magatoknak!


verse #10

Amíg azok vásároltak, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőbe, majd bezárták az ajtót.


verse #11

Később pedig a többi szűz is megjött, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk!


verse #12

Ő azonban így válaszolt: Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket.


verse #13

Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!


verse #14

Mert úgy van ez, mint amikor egy útra készülő ember előhívatta szolgáit, és rájuk bízta vagyonát.


verse #15

Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, majd útra kelt.


verse #16

Aki az öt talentumot kapta, vállalkozásba kezdett, és további öt talentummal gyarapodott.


verse #17

Hasonlóképpen akinek kettő volt, az is másik kettőt szerzett hozzá.


verse #18

Aki pedig az egyet kapta, elment, elásta azt a földbe, és elrejtette urának pénzét.


verse #19

Sok idő múlva pedig megjött a szolgák ura, és számadást tartott velük.


verse #20

Előjött az, aki az öt talentumot kapta, hozott még öt másik talentumot, és ezt mondta: Uram, öt talentumot adtál nekem, íme, másik öt talentumot nyertem azokon.


verse #21

Az ő ura azt mondta neki: Jól van, jó és hű szolgám, hű voltál a kevesen, sokra bízlak ezután, menj be a te uradnak örömébe!


verse #22

Előjött pedig az is, aki a két talentumot kapta, és azt mondta: Uram, két talentumot adtál nekem, íme, két másik talentumot nyertem azokon.


verse #23

Az ő ura azt mondta neki: Jól van, jó és hű szolgám, hű voltál a kevesen, sokra bízlak ezután, menj be a te uradnak örömébe!


verse #24

Előjött pedig az is, aki az egy talentumot kapta, és azt mondta: Uram, tudtam, hogy te kemény ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és ott is begyűjtöd a termést, ahol nem plántáltál.


verse #25

Félelmemben azért elmentem, és elástam a te talentumodat a földbe, íme, megvan, ami a tied.


verse #26

Az ő ura pedig így válaszolt neki: Gonosz és rest szolga! Tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és ott is begyűjtöm a termést, ahol nem plántáltam.


verse #27

El kellett volna tehát helyezned a pénzemet a pénzváltóknál, hogy amikor megjövök, nyereséggel kapjam vissza azt, ami az enyém.


verse #28

Vegyétek el azért tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van.


verse #29

Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és gyarapodik, akinek pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van.


verse #30

És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.


verse #31

Amikor pedig eljön az Emberfia az ő dicsősé­gében és vele mind a szent angyalok, akkor elfoglalja majd dicsőségének trónusát.


verse #32

Elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.


verse #33

A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.


verse #34

Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Gyertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek azt az országot, amely számotokra készíttetett a világ teremtésétől fogva.


verse #35

Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok engem,


verse #36

mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.


verse #37

Akkor felelnek majd neki az igazak: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna, vagy szomjaztál, és innod adtunk volna?


verse #38

Mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna, vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?


verse #39

Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?


verse #40

A király pedig azt mondja majd nekik: Bizony mondom nektek, amennyiben megcselekedtétek ezt akár csak eggyel is az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg.


verse #41

Akkor szól majd a bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készíttetett!


verse #42

Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom,


verse #43

jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel engem, beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.


verse #44

Akkor ezek is felelnek majd neki: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél vagy szomjaztál, vagy hogy jövevény vagy mezítelen vagy beteg vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna neked?


verse #45

Akkor így felel majd nekik: Bizony mondom nektek, amennyiben nem cselekedtétek meg ezeket eggyel is a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg.


verse #46

És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre, az igazak pedig az örök életre.

Chapters:


Books