chapter 5
Azután átértek a tenger túlsó partjára, a gerazénusok vidékére.
Amint Jézus kiszállt a csónakból, szembejött vele egy tisztátalan szellem befolyása alatt álló ember a sírok közül.
A sírhelyek között volt a tanyája, és addig még senki, de senki nem bírta őt elég erősen megkötözni, még lánccal sem.
Gyakran megkötözték ugyan lábbilincsekkel és láncokkal, de a láncokat szétroppantotta, a lábbilincseket pedig összetörte; és senkinek sem volt ereje megfékezni őt.
Éjjel-nappal folyton kiáltozott a sírokban meg a hegyekben, és kövekkel vagdosta magát.
De amikor távolról meglátta Jézust, odafutott, és meghajolt előtte,
majd felkiáltott: „Mit akarsz tőlem, Jézus, a legfelségesebb Isten Fia? Megesketlek az Istenre, ne kínozz!”
Jézus ugyanis ezt mondta neki: „Menj ki ebből az emberből, te tisztátalan szellem!”
Még megkérdezte tőle: „Mi a neved?” Az így válaszolt: „Légió a nevem, mert sokan vagyunk.”
És kérlelte Jézust, hogy ne küldje el a szellemeket arról a vidékről.
A hegynél pedig ott legelészett egy nagy disznócsorda.
Ezért a szellemek így kérlelték őt: „Küldj minket a disznókba, hadd menjünk beléjük!”
És megengedte nekik. Azzal a tisztátalan szellemek kimentek, és belementek a disznókba. A csorda pedig – mintegy 2000 állat – a szakadék felé rohant, és a tengerbe zuhant, és mind belefulladtak a tengerbe.
A pásztoraik erre elszaladtak, és beszámoltak erről a városban és a vidéken. És az emberek eljöttek, hogy lássák, mi történt.
Odaértek Jézushoz, és látták, hogy a démontól megszállt ember – az, akiben korábban egy légió démon volt – felöltözve és ép elmével ott ül, és félelem fogta el őket.
Azok meg, akik látták az esetet, elmondták nekik, hogy mi történt a démontól megszállt emberrel és a disznókkal.
Ezért könyörögni kezdtek Jézusnak, hogy menjen el a vidékükről.
Amikor pedig beszállt a csónakba, az előbb még démontól megszállt ember kérlelte őt, hogy hadd menjen vele.
De ő nem engedte meg neki, hanem így szólt hozzá: „Menj haza a rokonaidhoz, és számolj be nekik arról, hogy mi mindent tett érted Jehova, és milyen irgalmas volt hozzád.”
A férfi pedig elment, és hirdetni kezdte Dekapoliszban, hogy mi mindent tett érte Jézus, és az emberek mind csak ámultak.
Miután Jézus ismét átkelt a csónakkal a túlsó partra, nagy tömeg gyűlt oda hozzá; ő pedig a tenger partján volt.
Ekkor odajött a zsinagóga egyik vezetője, név szerint Jairus, és meglátva őt, a lába elé borult.
Többször is így könyörgött neki: „A kislányom nagyon beteg. Kérlek, gyere el, és tedd rá a kezedet, hogy rendbe jöjjön és éljen.”
Erre Jézus elment vele. Nagy tömeg követte, és tolongott körülötte.
Volt pedig egy asszony, akinek már 12 éve vérfolyása volt.
Sok orvos sok szenvedést okozott neki. Már minden vagyonát rájuk költötte, de nem lett jobban, sőt még rosszabbul lett.
Mivel hallotta a Jézusról szóló beszámolókat, a tömegben hátulról odament hozzá, és megérintette a felsőruháját,
mert ezt mondogatta: „Elég, ha csak a felsőruháját érintem, és rendbe jövök.”
És azonnal elállt a vérfolyása, és érezte, hogy kigyógyult a kínzó betegségből.
Jézus azonnal észrevette, hogy erő áradt ki belőle, ezért hátrafordult a tömegben, és ezt kérdezte: „Ki érintette meg a felsőruhámat?”
De a tanítványai ezt mondták neki: „Látod, hogy tolong körülötted a sokaság, és azt kérdezed: »Ki érintett meg?«”
Ő azonban körülnézett, hogy lássa, ki tette ezt.
Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, rémülten és remegve odajött, leborult elé, és elmondta neki a teljes igazságot.
Ő így szólt hozzá: „Lányom, mivel hittél, meggyógyultál. Kínzó betegségedből meggyógyulva menj békével!”
Még beszélt, amikor odajöttek néhányan Jairus otthonából, és ezt mondták: „Meghalt a lányod! Miért fárasztanád tovább a tanítót?”
De Jézus meghallotta, hogy mit mondtak, és így szólt Jairushoz: „Ne félj, csak higgy!”
És Péteren, Jakabon és Jánoson, Jakab testvérén kívül senkinek sem engedte meg, hogy vele menjen.
Eljutottak hát Jairus házához, és látta a zűrzavart, és azokat, akik sírtak és jajveszékeltek.
Miután bement, ezt mondta nekik: „Miért sírtok, és miért csináltok ilyen zűrzavart? A gyermek nem halt meg, csak alszik.”
Erre gúnyosan nevetni kezdtek rajta. De miután Jézus mindnyájukat kiküldte, maga mellé vette a gyermek apját és anyját, valamint a vele levőket, és bement oda, ahol a gyermek volt.
Aztán megfogva a gyermek kezét, ezt mondta neki: „Talita kúmi!”, ami lefordítva azt jelenti: „Lányka, mondom neked, kelj fel!”
A lány pedig azonnal felkelt, és járkálni kezdett. (12 éves volt.) És a szülők hirtelenjében azt sem tudták, hová legyenek örömükben.
De Jézus újra meg újra megparancsolta nekik, hogy ezt senkivel se tudassák, majd szólt, hogy adjanak enni a lánynak.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly