⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Márk evangéliuma

chapter 14


Chapters:


verse #1

Két nap múlva volt a pászka és a kovásztalan kenyerek ünnepe. A magas rangú papok és az írástudók pedig keresték a módját, hogy ravaszul elfogják, és megöljék őt,


verse #2

mert ezt mondták: „Ne az ünnepen. Még felfordulás lesz a nép körében.”


verse #3

Amikor Betániában volt, és a leprás Simon házában evett, odament egy asszony, akinél egy alabástrompalackban illatos olaj volt, igazi nárdusolaj, nagyon drága. Feltörte az alabástrompalackot, és Jézus fejére kezdte önteni az olajat.


verse #4

Erre némelyek felháborodva ezt mondták egymásnak: „Miért kellett az illatos olajat így pazarolni?


verse #5

Hiszen ezt az olajat el lehetett volna adni több mint 300 dénárért, és a pénzt oda lehetett volna adni a szegényeknek!” És nagyon mérgesek voltak az asszonyra.


verse #6

De Jézus ezt mondta: „Hagyjátok békén! Miért bántjátok őt? Hiszen jót tett velem.


verse #7

Mert a szegények mindig veletek vannak, és amikor csak akartok, jót tehettek velük, de én nem leszek mindig veletek.


verse #8

Ő megtette, amit tudott: a temetésemre való tekintettel előre illatos olajat öntött a testemre.


verse #9

Higgyétek el, hogy bárhol hirdetik is a jó hírt a világon, azt is elmondják majd, amit ez az asszony tett, és emlékezni fognak rá.”


verse #10

Iskariót Júdás pedig, a tizenkettő egyike, elment a magas rangú papokhoz, hogy elárulja nekik Jézust.


verse #11

Amikor azok hallották ezt, örültek, és megígérték, hogy ezüstpénzt adnak neki. Így aztán keresni kezdte a módját, hogy elárulja őt.


verse #12

A kovásztalan kenyerek első napján pedig, amikor fel szokták ajánlani a pászkaáldozatot, a tanítványai ezt kérdezték Jézustól: „Mit akarsz, hova menjünk, és hol tegyünk előkészületeket arra, hogy megedd a pászkát?”


verse #13

Erre ő elküldött kettőt a tanítványai közül, és ezt mondta nekik: „Menjetek be a városba, és találkoztok majd egy emberrel, aki vizet visz egy agyagedényben. Kövessétek őt,


verse #14

és ahova bemegy, mondjátok a ház urának: »A tanító ezt kérdezi: ’Hol van az a vendégszoba, ahol megehetem a tanítványaimmal a pászkát?’«


verse #15

És mutat nektek egy tágas felső szobát, berendezve, készen. Ott készítsétek el a pászkavacsorát számunkra.”


verse #16

A tanítványok tehát elindultak, bementek a városba, és mindent úgy találtak, ahogy Jézus megmondta nekik; és előkészületeket tettek a pászkára.


verse #17

Miután leszállt az este, odament a tizenkettővel.


verse #18

Amint az asztalnál feküdtek és ettek, Jézus így szólt: „Azt mondom nektek, egyikőtök, aki velem eszik, elárul engem.”


verse #19

Bánkódni kezdtek, és egymás után kérdezni kezdték tőle: „Csak nem én?”


verse #20

Ő így szólt hozzájuk: „Egy a tizenkettő közül, aki velem mártja kenyerét a tálba.


verse #21

Mert az Emberfia elmegy, mint ahogy meg van írva róla, de jaj annak, aki az Emberfiát elárulja! Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik.”


verse #22

Amint folytatták az evést, vett egy kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odaadta nekik, ezt mondva: „Vegyétek, ez jelképezi a testemet.”


verse #23

És vett egy poharat, hálát adott, odaadta nekik, és mindnyájan ittak belőle.


verse #24

És ezt mondta nekik: „Ez jelképezi a véremet, »a szövetség vérét«, amely ki lesz ontva sokakért.


verse #25

Biztosak lehettek benne, hogy semmiképpen sem iszom bort addig a napig, míg újbort nem iszom majd Isten királyságában.”


verse #26

Végül, miután dicséreteket énekeltek, kimentek az Olajfák hegyére.


verse #27

Jézus pedig így szólt hozzájuk: „Mindnyájan meg fogtok botlani, mert meg van írva: »Megverem a pásztort, és szétszélednek a juhok.«


verse #28

Ám a feltámadásom után előttetek megyek Galileába.”


verse #29

De Péter ezt mondta neki: „Még ha a többiek mind megbotlanak is, én akkor sem.”


verse #30

Jézus erre így szólt hozzá: „Hidd el nekem, hogy ma, igen, még ma éjjel, mielőtt a kakas kétszer megszólal, háromszor tagadsz meg engem.”


verse #31

De ő így erősködött: „Ha meg kell is halnom veled, akkor sem tagadlak meg téged.” A többiek is mind ugyanezt mondták.


verse #32

Egy Gecsemáné nevű helyre értek, és így szólt a tanítványaihoz: „Üljetek le itt, amíg imádkozom.”


verse #33

Magával vitte Pétert, Jakabot meg Jánost. Mély gyötrelem fogta el, és nagyon nyugtalanná vált.


verse #34

Így szólt hozzájuk: „Mélységesen bánatos vagyok, igen, mérhetetlenül. Maradjatok itt, és kitartóan virrasszatok!”


verse #35

És egy kissé előbbre ment, a földre borult, és imádkozni kezdett, hogy ha lehetséges, ne kelljen átélnie ezt az órát.


verse #36

Azután ezt mondta: „Abba, Atyám, minden lehetséges neked; távolítsd el tőlem ezt a poharat! De ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te akarsz.”


verse #37

Majd visszatért, és alva találta őket, és így szólt Péterhez: „Simon, alszol? Hát egyetlen órát sem volt erőd virrasztani?


verse #38

Kitartóan virrasszatok, és folyton imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. A szellem persze buzgó, de a test gyenge.”


verse #39

És ismét elment, és imádkozott, ugyanazt mondva.


verse #40

Aztán ismét odament hozzájuk, és alva találta őket, mert nagyon elálmosodtak, így aztán nem tudták, mit válaszoljanak neki.


verse #41

Majd harmadszor is visszatért, és ezt mondta nekik: „Egy ilyen jelentőségteljes időben ti alszotok és pihentek?! Elég! Eljött az óra! Az Emberfiát bűnösöknek adják át!


verse #42

Keljetek fel, menjünk! Közel van már, aki elárul engem.”


verse #43

És azonnal, még mialatt beszélt, megérkezett Júdás, a tizenkettő egyike, és vele együtt egy kardokkal meg dorongokkal felszerelkezett sokaság, akiket a magas rangú papok, az írástudók és a vének küldtek.


verse #44

Aki pedig elárulta őt, egy megegyezés szerinti jelt adott nekik, ezt mondva: „Akit arcon csókolok, az ő; vegyétek őrizetbe, és vezessétek el kísérettel.”


verse #45

És egyenesen odament, hozzálépett, és így szólt: „Rabbi!”, és nagyon gyöngéden arcon csókolta.


verse #46

Erre elfogták, és őrizetbe vették.


verse #47

Egyvalaki az ott állók közül azonban kihúzta a kardját, lesújtott a főpap rabszolgájára, és levágta a fülét.


verse #48

Ekkor Jézus ezt mondta nekik: „Kardokkal meg dorongokkal jöttetek, hogy letartóztassatok, mint valami rablót?


verse #49

Nap nap után veletek voltam a templomban, és tanítottam, mégsem vettetek őrizetbe. Ám mindez azért van, hogy beteljesedjenek az Írások.”


verse #50

És a tanítványok mind otthagyták őt, és elmenekültek.


verse #51

Egy bizonyos ifjú azonban, aki csak egy finom lenvászon ruhát viselt a testén, szorosan követni kezdte őt. Megpróbálták megfogni,


verse #52

de ő hátrahagyta lenvászon ruháját, és meztelenül elmenekült.


verse #53

Akkor elvezették Jézust a főpaphoz, és a magas rangú papok, a vének és az írástudók mindnyájan összegyűltek.


verse #54

Péter pedig jókora távolságból követte őt, be egészen a főpap udvarába. Ott ült a ház szolgáival együtt, és a lobogó tűznél melegedett.


verse #55

A magas rangú papok és az egész szanhedrin pedig bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy halálra juttassák, de semmit sem találtak.


verse #56

Sokan ugyan hamisan tanúskodtak ellene, de a tanúvallomásaik nem egyeztek.


verse #57

Ekkor előálltak mások, és ők is hamisan tanúskodtak ellene, ezt mondva:


verse #58

„Hallottuk, amikor ezt mondta: »Le fogom rombolni ezt a kézzel készített templomot, és három nap alatt másikat építek, ami nem kézzel készített lesz.«”


verse #59

De még ebben sem egyezett a tanúvallomásuk.


verse #60

Majd felállt közöttük a főpap, és így kérdezgette Jézust: „Semmit sem felelsz? Mivel vádolnak ezek téged?”


verse #61

De ő hallgatott, és semmit nem felelt. A főpap ismét kérdezgetni kezdte: „Te vagy a Krisztus, az áldott Istennek a Fia?”


verse #62

Jézus ekkor így szólt: „Én vagyok. És látni fogjátok az Emberfiát, amint ott ül a hatalmas Isten jobbján, és eljön az ég felhőivel.”


verse #63

A főpap erre megszaggatta a ruháit, és ezt mondta: „Mi szükségünk van még tanúkra?


verse #64

Hallottátok a káromlást. Mi a véleményetek?” Azok mindnyájan halálra méltónak ítélték őt.


verse #65

És némelyek elkezdték őt köpdösni, letakarták az arcát, öklükkel ütötték, és ezt mondták neki: „Prófétálj!” És a bírósági tisztviselők, miután arcul csapták őt, elvitték.


verse #66

Mialatt Péter lent volt az udvarban, odament a főpap egyik szolgálólánya.


verse #67

Amikor meglátta Pétert melegedni, egyenesen ránézett, és így szólt: „Te is a Názáretivel voltál, ezzel a Jézussal.”


verse #68

De ő tagadta: „Nem ismerem őt, és nem is értem, miről beszélsz.” Azzal kiment a bejárathoz.


verse #69

Amikor a szolgálólány meglátta, ismét így szólt az ott állókhoz: „Ez közülük való.”


verse #70

Ő ismét tagadta. Az ott állók pedig kis idő múltán megint mondogatni kezdték Péternek: „Bizony, közülük való vagy, hiszen galileai vagy.”


verse #71

De ő azt mondta, hogy átkozott legyen, ha hazudik, és megesküdött: „Nem ismerem ezt az embert, akiről beszéltek!”


verse #72

Rögtön ezután a kakas másodszor is megszólalt, és Péter visszaemlékezett arra, amit Jézus mondott neki: „Mielőtt a kakas kétszer szól, háromszor tagadsz meg engem.” És összetört, és sírva fakadt.

Chapters:


Books