chapter 24
A hét első napján pedig kora reggel a sírhoz mentek, és magukkal vitték az elkészített illatszereket.
A követ pedig a sírról elhengerítve találták,
és amikor beléptek, nem találták az Úr Jézus testét.
Amíg emiatt tanácstalanul álltak, hirtelen két férfi állt melléjük fényes öltözetben.
Ekkor rémülten földre szegezték tekintetüket, azok pedig így szóltak hozzájuk: Miért keresitek a halottak között az élőt?
Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza, mit mondott nektek, amikor még Galileában volt.
Azt mondta: Az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia, megfeszíttetnie és harmadnapon feltámadnia.
Visszaemlékeztek azért az ő szavaira,
és miután a sírtól visszatértek, mindezeket elmondták a tizenegynek és a többieknek.
A magdalai Mária, Johanna, Mária, Jakab anyja és több más velük levő asszony mondta el mindezeket az apostoloknak,
de szavuk csak üres fecsegésnek tűnt előttük, és nem hittek nekik.
Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és amikor behajolt, látta, hogy csak a lepedők vannak ott. Elment, magában csodálkozva a történteken.
Még aznap ketten közülük elmentek egy Emmaus nevű faluba, amely Jeruzsálemtől hatvanfutamnyira volt.
Egymással beszélgettek mindazokról, amik történtek.
És ahogy így beszélgettek, és megvitatták a dolgokat, maga Jézus csatlakozott hozzájuk, és velük együtt ment az úton.
De valami akadályozta a szemüket abban, hogy felismerjék őt.
Ő pedig azt kérdezte tőlük: Micsoda szavak ezek, amelyeket útközben egymással váltotok? Erre ők szomorú ábrázattal megálltak.
És egyikük, akinek Kleofás volt a neve, azt mondta neki: Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, hogy mi történt ezekben a napokban?
Azt kérdezte tőlük: Mi történt? Ők pedig elmondták neki, hogy mi minden történt a názáreti Jézussal, aki próféta volt, tettekben és beszédben hatalmas Isten és az egész nép előtt,
és hogyan adták át a főpapok és főembereink halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg.
„Pedig mi azt reméltük, hogy ő fogja megváltani Izráelt, de hát már harmadik napja, hogy mindezek történtek.
Hanem néhány közülünk való asszony, akik korán reggel a sírnál voltak, azzal döbbentettek meg bennünket,
hogy nem találták ott az ő testét. Visszajöttek, és elbeszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt mondták, hogy ő él.
Közülünk is néhányan elmentek a sírhoz, és úgy találták, amint az asszonyok mondták, őt pedig nem látták.”
Ő pedig azt mondta nekik: Ó, balgák és rest szívűek mindazoknak az elhivésére, amiket a próféták szóltak!
Hát nem ezeket kellett elszenvednie Krisztusnak és úgy menni be az ő dicsőségébe?
És Mózestől és valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami felőle megíratott az Írásokban.
Közben elérkeztek ahhoz a faluhoz, ahova igyekeztek, és ő úgy tett, mintha tovább akarna menni.
De marasztalták, és azt kérték: Maradj velünk, mert már beesteledett, és a nap lehanyatlott! Bement azért, és velük maradt.
Amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, és nekik adta.
Erre megnyílt a szemük, és felismerték őt, de ő eltűnt előlük.
Ekkor így szóltak egymáshoz: Hát nem gerjedezett-e a szívünk, amikor beszélt velünk az úton, és magyarázta az Írásokat?
És még abban az órában felkerekedtek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket,
akik azt mondták: Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak!
Ekkor ők is elbeszélték, mi történt az úton, és hogyan ismerték fel őt a kenyér megtörésekor.
Miközben ezekről beszéltek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: Békesség nektek!
Megrémültek, és ijedtükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.
Ő pedig így szólt hozzájuk: Miért ijedtek meg, és miért támad kétség szívetekben?
Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok; érintsetek meg engem, és lássatok, mert a szellemeknek nincs húsuk és csontjuk, de amint látjátok, nekem van!
És ezeket mondva megmutatta nekik a kezét és a lábát.
De amikor örömükben még mindig nem hittek, és csak csodálkoztak, azt kérdezte tőlük: Van itt valami ennivalótok?
Ők pedig adtak neki egy darab sült halat és egy kis lépes mézet,
amelyet átvett tőlük, és a szemük láttára megevett.
Majd azt mondta nekik: Erről beszéltem nektek, amikor még veletek voltam, hogy be kell teljesednie mindannak, ami megíratott felőlem Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban.
Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat,
és azt mondta nekik: Így van megírva: Krisztusnak szenvednie kell, és harmadnap fel kell támadnia a halottak közül.
És az ő nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni minden pogány között, Jeruzsálemtől elkezdve.
Ti vagytok pedig ezeknek tanúi.
Azért én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel.
Azután kivezette őket Betániáig, majd felemelte kezeit, és megáldotta őket.
És mialatt áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe.
Ők pedig őt imádva, nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe,
és mindenkor a templomban voltak, és dicsőítették Istent.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly