chapter 22
Közeledett a kovásztalan kenyerek ünnepe, amelyet páskának hívnak.
A főpapok és az írástudók keresték a módját, hogyan öljék meg őt, mert féltek a néptől.
Bement pedig a Sátán Júdásba, akit Iskáriótesnek hívnak, és a tizenkettőhöz tartozott,
és elment, megbeszélte a főpapokkal és a templomőrség vezetőivel, hogyan adja őt a kezükbe.
Azok örültek, és megegyeztek, hogy pénzt adnak neki,
ő pedig megígérte, hogy keres egy jó alkalmat, amikor a tömeg tudta nélkül a kezükbe juttatja.
Elérkezett a kovásztalan kenyerek napja, amelyen fel kellett áldozni a húsvéti bárányt,
és Jézus elküldte Pétert és Jánost, és ezt mondta nekik: Menjetek, készítsétek el nekünk a húsvéti bárányt, hogy megegyük!
Ők megkérdezték: Hol akarod, hogy elkészítsük?
Ő pedig azt mondta nekik: Amikor beértek a városba, szembejön veletek egy ember, aki egy korsó vizet visz. Kövessétek őt abba a házba, amelybe bemegy,
és mondjátok a házigazdának: Azt kérdezi a Mester: „Hol van az a szállás, ahol tanítványaimmal megehetem a húsvéti bárányt?”
Ő majd mutat nektek egy berendezett, nagy emeleti helyiséget, ott készítsétek el.
Elmentek azért, és mindent úgy találtak, ahogy megmondta nekik, és elkészítették a húsvéti bárányt.
Amikor eljött az idő, az apostolokkal együtt asztalhoz telepedett,
és azt mondta nekik: Vágyva vágytam arra, hogy mielőtt szenvednék, megegyem veletek a húsvéti bárányt.
Mert mondom nektek, hogy többet nem eszem azt, amíg be nem teljesedik ez az Isten országában.
Aztán vette a poharat, hálát adott, és ezt mondta: Vegyétek, és osszátok el magatok között,
mert mondom nektek, hogy mostantól fogva nem iszom a szőlőtő terméséből, amíg el nem jön az Isten országa.
És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, nekik adta, és ezt mondta: Ez az én testem, amely tiérettetek adatik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsorázott, és ezt mondta: Ez a pohár az új szövetség az én véremben, amely tiérettetek kiontatik.
De íme, annak a keze, aki engem elárul, az enyémmel együtt van az asztalon.
Mert az Emberfia elmegy ugyan, amint az elrendeltetett, de jaj annak az embernek, aki elárulja!
Ők pedig kezdték egymás között kérdezni, vajon ki lehet az közülük, aki ezt megteszi.
Majd versengés is támadt közöttük arról, hogy ki tekinthető közöttük nagyobbnak.
Ő pedig azt mondta nekik: A pogányokon királyaik uralkodnak, és akik a hatalmat gyakorolják fölöttük, jótevőnek hívatják magukat.
Ti viszont ne így tegyetek, hanem aki a legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint aki a legkisebb, és aki vezet, olyan legyen, mint aki szolgál.
Mert ki a nagyobb? Az, aki az asztalnál ül, vagy aki szolgál? Nemde aki az asztalnál ül? Én pedig olyan vagyok közöttetek, mint aki szolgál.
Ti vagytok azok, akik kitartottatok velem megpróbáltatásaimban,
ezért én királyságot adok nektek, amit az én Atyám adott nekem,
hogy egyetek és igyatok az asztalomnál az én országomban, és királyi trónszékeken ülve ítéljétek Izráel tizenkét nemzetségét.
Simon! Simon! Íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát,
de én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited. Azért ha majd megtérsz, erősítsd testvéreidet!
Ő pedig azt mondta neki: Uram, veled kész vagyok akár börtönbe vagy a halálba is menni!
Mire ő azt felelte: Mondom neked, Péter, mielőtt a kakas ma megszólal, te háromszor megtagadod, hogy ismersz engem.
És azt mondta nekik: Amikor elküldtelek titeket erszény, tarisznya és saru nélkül, volt-e valamiben hiányotok? Azt felelték: Semmiben sem.
Majd ezt mondta nekik: Most azért akinek van erszénye, vegye elő, hasonlóképpen a tarisznyát is, akinek pedig nincs kardja, adja el felsőruháját, és vegyen magának.
Mert mondom nektek, hogy be kell teljesednie rajtam annak, ami meg van írva: „A gonoszok közé számláltatott”, mert ami elrendeltetett felőlem, az beteljesedik.
Azok pedig mondták: Uram, itt van két kard. Ő pedig ennyit mondott: Elég.
Majd elindult, és szokása szerint kiment az Olajfák hegyére, a tanítványai pedig követték.
Amikor arra a helyre ért, azt mondta nekik: Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!
Majd eltávozott tőlük egy kőhajításnyira, és térdre borulva így imádkozott:
Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat, mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied!
Ekkor angyal jelent meg neki a mennyből, és erősítette őt.
Halálos gyötrődésében még buzgóbban imádkozott, verejtéke mint megannyi vércsepp hullott a földre.
Miután az imádkozásból fölkelt, és tanítványaihoz ment, alva találta őket a szomorúság miatt.
Azt mondta nekik: Miért alusztok? Keljetek fel, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!
Még beszélt, amikor íme, sokaság közeledett, élükön Júdással, a tizenkettő egyikével, aki Jézushoz lépett, hogy megcsókolja.
Jézus pedig azt mondta neki: Júdás, csókkal árulod el az Emberfiát?
A körülötte levők pedig, látva, hogy mi történik, megkérdezték: Uram, vágjuk őket fegyverrel?
És egyikük odacsapott a főpap szolgájára, és levágta a jobb fülét.
Jézus azonban megszólalt, és azt mondta: Eddig és ne tovább! És megérintette a szolga fülét, és meggyógyította.
Majd azt mondta az elfogására kivonult főpapoknak, a templomőrség vezetőinek és a véneknek: Mint valami rablóra, úgy jöttetek kardokkal és botokkal.
Amikor mindennap veletek voltam a templomban, nem emeltetek rám kezet, de ez a ti órátok és a sötétség hatalma.
Ekkor megragadták őt, elvezették, és bevitték a főpap házába. Péter pedig távolról követte.
Amikor az udvar közepén tüzet raktak, és körbeülték, Péter is közéjük ült.
És ahogy ott ült a tűz világosságánál, meglátta őt egy szolgálólány, jól megnézte, és azt mondta: Ez is vele volt!
Ő azonban letagadta, mondva: Asszony, nem ismerem őt!
Nem sokkal ezután más is észrevette őt, és azt mondta: Te is közülük való vagy! Péter pedig így szólt: Ember, nem vagyok!
Majd úgy egy óra múlva ismét másvalaki erősítgette: De bizony ez is vele volt, hiszen ő is galileai!
Mire Péter ismét tiltakozott: Ember, nem tudom, mit beszélsz! És még beszélt, amikor megszólalt a kakas.
Az Úr pedig hátrafordulva rátekintett Péterre. Ekkor visszaemlékezett Péter az Úr szavára, amikor azt mondta neki: Mielőtt a kakas megszólal, háromszor megtagadsz engem.
És kiment Péter, és keservesen sírt.
Azok a férfiak pedig, akik Jézust őrizték, csúfolták és verték,
betakarták a szemét, majd azt mondták neki: Prófétáld meg, ki az, aki megütött!
És más hasonló szidalommal illették.
Amint megvirradt, összegyűlt a nép véneinek tanácsa, a főpapok és az írástudók, és a nagytanács elé állították,
majd azt mondták: Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk! Ő pedig így válaszolt: Ha mondom nektek, nem hiszitek,
és ha kérdezek, nem feleltek nekem.
De mostantól fogva ott ül majd az Emberfia a hatalmas Isten jobbján.
Erre mindnyájan azt kérdezték tőle: Te vagy tehát az Isten Fia? Ő pedig azt válaszolta: Ti mondjátok, hogy én vagyok!
Azok pedig így szóltak: Mi szükségünk van még tanúkra? Hiszen mi magunk hallottuk a saját szájából.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly