Lukács evangéliuma

chapter 1


Chapters:


verse #1

Mivel sokan megkísérelték már írásba foglalni azoknak az eseményeknek az elbeszélését, amelyek közöttünk beteljesedtek,


verse #2

ahogyan azt ránk hagyták azok, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az igének,


verse #3

magam is jónak láttam, ki eleitől fogva mindennek szorgalmasan utánajártam, hogy azokat szép rendben leírjam neked, nagyra becsült Teofilus,


verse #4

azért, hogy megismerd azoknak a dolgoknak kétségtelen hitelességét, amelyekre taníttattál.


verse #5

Heródesnek, Júdea királyának idejében volt egy Zakariás nevű pap Abijá rendjéből, felesége, Erzsébet pedig Áron leányai közül való volt.


verse #6

Mindketten igazak voltak Isten előtt, feddhetetlenül éltek, és megtartották az Úr minden parancsolatát és rendelését.


verse #7

De nem volt gyermekük, mert Erzsébet meddő volt, és már mindketten idős emberek voltak.


verse #8

Történt pedig, hogy amikor Zakariás beosztásának sorrendje szerint papi szolgálatot végzett Isten előtt,


verse #9

a papi tisztségben szokásos módon sorsolással rá került a sor, hogy bemenjen az Úr templomába, és füstölőáldozatot mutasson be.


verse #10

A füstölőáldozat idején a nép sokasága kint imádkozott.


verse #11

Neki pedig megjelent az Úr angyala, a füstölőoltár jobbja felől állva.


verse #12

Ennek láttára megrettent Zakariás, és félelem vett erőt rajta.


verse #13

De az angyal azt mondta neki: Ne félj, Zakariás, mert meghallgattatott a te könyörgésed, és feleséged, Erzsébet fiút szül neked, akit Jánosnak fogsz nevezni.


verse #14

Örömödre és vigasságodra lesz, és születésén sokan fognak örvendezni,


verse #15

mert nagy lesz az Úr előtt, bort és részegítő italt nem iszik, és már anyja méhétől fogva betelik Szentlélekkel.


verse #16

Izráel fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz,


verse #17

és őelőtte jár majd Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz, és az engedetleneket az igazak bölcsességére térítse, hogy felkészített népet állítson az Úr elé.


verse #18

Ekkor Zakariás azt kérdezte az angyaltól: Miről tudhatom ezt meg? Mert én már öreg vagyok, és feleségem is előrehaladott korú.


verse #19

Az angyal pedig így felelt: Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt állok, és azért küldettem, hogy beszéljek veled, és meghozzam neked ezt az örömhírt.


verse #20

De mivel nem hittél beszédemnek, amely beteljesedik a maga idejében, most azért megnémulsz, és nem szólhatsz mindama napig, míg ezek meg nem lesznek.


verse #21

A nép pedig várta Zakariást, és csodálkozott, hogy késik a templomban.


verse #22

És amikor kijött, nem tudott szólni hozzájuk. Ebből megértették, hogy látomást látott a templomban. Csak integetett nekik, és néma maradt.


verse #23

Amikor leteltek papi szolgálatának napjai, hazament.


verse #24

E napok után pedig Erzsébet, az ő felesége fogant méhében, és elrejtőzött öt hónapig, mert ezt mondta:


verse #25

Ezt tette velem az Úr azokban a napokban, amikor reám tekintett, hogy elvegye gyalázatomat az emberek előtt.


verse #26

A hatodik hónapban pedig Isten elküldte Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe


verse #27

egy szűzhöz, aki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek pedig Mária volt a neve.


verse #28

Bement hozzá az angyal, és azt mondta neki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.


verse #29

Ő pedig nagyon zavarba jött e beszéd hallatán, és elgondolkodott, hogy micsoda köszöntés ez.


verse #30

Az angyal azt mondta neki: Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Isten előtt.


verse #31

És íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akinek a neve Jézus.


verse #32

Ő nagy lesz, és a Magasságos Fiának hívják majd, és neki adja az Úr Isten Dávidnak, az ő atyjának trónját,


verse #33

és mindörökre uralkodni fog Jákób házán, királyságának soha nem lesz vége.


verse #34

Mária pedig azt mondta az angyalnak: Hogyan lehetséges ez, hiszen én férfit nem ismerek?


verse #35

Az angyal így válaszolt: A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékol be téged, azért a születendőt is szentnek hívják, az Isten Fiának.


verse #36

Íme, Erzsébet, a te rokonod is fiút fogant vénsé­gében, és már hatodik hónapjában van az, akit meddőnek hívtak.


verse #37

Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.


verse #38

Ekkor azt mondta Mária: Íme, az Úr szolgálólánya vagyok, történjék velem a te beszéded szerint! És eltávozott tőle az angyal.


verse #39

Útra kelt azért Mária azokban a napokban, és nagy sietséggel elment a hegyvidékre, Júda egyik városába,


verse #40

bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet.


verse #41

És történt, hogy amikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repesett a méhében. Erzsébet betelt Szentlélekkel,


verse #42

és hangos szóval felkiáltott: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse!


verse #43

De hogyan lehetséges az, hogy az én Uram anyja eljön hozzám?


verse #44

Mert íme, mihelyt a te köszöntésednek szava fülemhez jutott, a magzat örvendezéssel repesni kezdett méhemben.


verse #45

Boldog az, aki hitt, mert beteljesednek azok, amiket az Úr mondott neki.


verse #46

Mária pedig ezt mondta: Magasztalja az én szívem az Urat,


verse #47

és örvendezik az én lelkem megtartó Istenemben,


verse #48

mert rátekintett szolgálóleánya alázatos voltára, mert íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék,


verse #49

mert nagy dolgokat tett velem a Hatalmas, szent az ő neve!


verse #50

Irgalma nemzedékről nemzedékre megmarad azokon, akik őt félik.


verse #51

Hatalmas dolgot cselekedett karjának ereje által, szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat.


verse #52

Hatalmasokat döntött le trónjukról, és megalázottakat emelt fel.


verse #53

Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.


verse #54

Irgalmáról megemlékezve felkarolta szolgáját, Izráelt,


verse #55

ahogy megígérte atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak mindörökké!


verse #56

Mária pedig mintegy három hónapig maradt Erzsébetnél, azután visszatért otthonába.


verse #57

Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiút szült.


verse #58

És meghallották szomszédai és rokonai, hogy az Úr milyen nagy irgalmat tanúsított iránta, és együtt örültek vele.


verse #59

A nyolcadik napon pedig eljöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak akarták nevezni.


verse #60

Az anyja viszont azt mondta: Nem, hanem János legyen a neve.


verse #61

Erre azt mondták neki: De hiszen nincs senki a te rokonságodban, akit így hívnak! –


verse #62

és intettek apjának, hogy minek akarja neveztetni.


verse #63

Ő pedig táblát kért, és ezt írta rá: János a neve. És mindnyájan elcsodálkoztak.


verse #64

Ekkor azonnal megnyílt a szája, megoldódott a nyelve, és áldotta Istent.


verse #65

A szomszédokat pedig félelem töltötte el, és Júdeának egész hegyvidékén elterjedt ennek a híre.


verse #66

Akik hallották, mind szívükre vették, és azt mondták: Vajon mi lesz e gyermekből? Mert nyilván az Úr keze volt vele.


verse #67

Apja, Zakariás pedig beteljesedett Szentlélekkel, és így prófétált:


verse #68

Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét, és váltságot szerzett neki.


verse #69

Felemelte nekünk az üdvösség szarvát szolgájának, Dávidnak házában,


verse #70

ahogy kijelentette azt szent prófétái szája által, örök időktől fogva,


verse #71

hogy megszabadít ellenségeinktől és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket,


verse #72

hogy irgalmasságot cselekedjék atyáinkkal, és megemlékezzék szent szövetségéről,


verse #73

arról az esküvésről, amellyel megesküdött Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy megadja nekünk,


verse #74

hogy megszabadulva ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk neki


verse #75

szentségben és igazságban őelőtte életünk minden napján.


verse #76

Téged pedig, kisgyermek, a magasságos Isten prófétájának hívnak majd, mert az Úr előtt jársz, hogy előkészítsd útjait,


verse #77

és az üdvösség ismeretére megtanítsd népét, bűneik bocsánata által,


verse #78

a mi Istenünk nagy irgalma szerint, mert meglátogatott minket a felkelő nap a magasságból,


verse #79

hogy megjelenjék azoknak, akik a sötétségben és a halál árnyékában ülnek, hogy lábunkat a békesség útjára igazítsa!


verse #80

A kisgyermek pedig növekedett és erősödött lélekben, és a pusztában élt mind ama napig, amíg nyilvánosan föl nem lépett Izráelben.

Chapters:


Books