Lukács evangéliuma

chapter 11


Chapters:


verse #1

Egyszer, amikor egy helyen imádkozott, miután befejezte, azt mondta neki egyik tanítványa: Uram, taníts minket imádkozni, mint ahogy János is tanította a tanítványait!


verse #2

Ő pedig így szólt: Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk, szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod.


verse #3

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként.


verse #4

És bocsásd meg a mi bűneinket, mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek. És ne vígy minket kísértésbe.


verse #5

Aztán így szólt hozzájuk: Ki az közületek, akinek van egy barátja, és az elmegy hozzá éjfélkor, és azt mondja neki: Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret,


verse #6

mert egy úton levő barátom érkezett hozzám, és nincs mit adjak neki!


verse #7

Az pedig onnan belülről így válaszolna: Ne zavarj engem, az ajtó már be van zárva, és a gyermekeim velem vannak már az ágyban, nem kelhetek fel, hogy valamit is adjak neked.


verse #8

Mondom nektek, ha azért nem is fog felkelni és adni neki, mert a barátja, de tolakodása miatt felkel, és ad neki, amennyi csak kell.


verse #9

Én is mondom nektek: Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.


verse #10

Mert aki kér, mind kap, és aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik.


verse #11

Ugyan melyik apa az közületek, aki a fiának követ ad, amikor az kenyeret kér, és kígyót ad, amikor az halat kér?


verse #12

Vagy ha tojást kér, vajon skorpiót ad-e neki?


verse #13

Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle!


verse #14

Majd néma ördögöt űzött ki, és ahogy kiment az ördög, megszólalt a néma, a sokaság pedig csodálkozott.


verse #15

Némelyek azt mondták közülük, hogy Belzebub, az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.


verse #16

Mások pedig kísértve őt mennyei jelt kértek tőle.


verse #17

Ő pedig, ismerve gondolataikat, azt mondta nekik: Minden ország, amely önmagával meghasonlik, elpusztul, és ház házra dől.


verse #18

Ha a Sátán önmagával meghasonlik, hogyan állhat meg az országa? Mert azt mondjátok, hogy én Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket.


verse #19

És ha én Belzebub segítségével űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok kinek a segítségével űzik ki őket? Azért ők maguk lesznek a ti bíráitok.


verse #20

Ha pedig Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.


verse #21

Amikor az erős fegyveres őrzi a palotáját, vagyona biztonságban van,


verse #22

de ha egy nála erősebb megtámadja és legyőzi őt, minden fegyverét elveszi, amelyben bízott, és szétosztja, amit tőle zsákmányol.


verse #23

Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az tékozol.


verse #24

Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken kóborol nyugalmat keresve, és amikor nem talál, azt mondja: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem.


verse #25

És amikor odamenve kisöpörve és felékesítve találja,


verse #26

akkor elmegy, és maga mellé vesz hét másik lelket, magánál gonoszabbakat, és bemenve ott lakoznak, és annak az embernek az utóbbi állapota rosszabb lesz az elsőnél.


verse #27

Amikor ezeket mondta, fölemelte a szavát egy asszony a sokaságból, és azt mondta neki: Boldog a méh, amely téged hordozott, és boldogok az emlők, amelyeket szoptál.


verse #28

Ő pedig azt mondta: Hát még azok milyen boldogok, akik hallgatják az Isten beszédét és megtartják!


verse #29

Amikor pedig még nagyobb sokaság gyűlt köréje, elkezdett beszélni: Ez a nemzedék gonosz nemzedék. Jelt kíván, de nem adatik neki más jel, hanem csak Jónás próféta jele.


verse #30

Mert ahogy Jónás jel volt a niniveieknek, úgy lesz jel az Emberfia is ennek a nemzedéknek.


verse #31

Dél királynője felkel majd az ítéletkor e nemzedék férfiaival, és elítéli őket, mert ő eljött a föld legvégéről, hogy hallhassa Salamon bölcsességét, és íme, nagyobb van itt Salamonnál.


verse #32

Ninive férfiai az ítéletkor majd együtt támadnak fel ezzel a nemzedékkel, és elítélik ezt, mert ők megtértek Jónás prédikálására, és íme, nagyobb van itt Jónásnál.

A lámpás és a szem (Mt 5,15; Mt 6,22–23)


verse #33

Senki sem gyújt lámpát azért, hogy egy eldugott helyre vagy a véka alá tegye, hanem a lámpatartóba, hogy akik bemennek, lássák a világosságot.


verse #34

A test lámpása a szem: ha a szemed tiszta, egész tested is világos lesz, ha pedig a szemed gonosz, a tested is sötét.


verse #35

Vigyázz azért, hogy a benned levő világosság sötétséggé ne legyen!


verse #36

Azért ha a te egész tested világos, és nincs benne semmi sötétség, olyan fényes lesz az egész, mint amikor a lámpa megvilágosít téged fényével.


verse #37

Amikor beszélt, egy farizeus arra kérte, hogy ebédeljen nála. Bement azért, és asztalhoz telepedett.


verse #38

A farizeus pedig, amikor látta, hogy ebéd előtt nem mosdott meg, elcsodálkozott.


verse #39

Az Úr pedig azt mondta neki: Ti, farizeusok a pohár és a tál külső részét megtisztítjátok ugyan, de belül telve vagytok rablásvággyal és gonoszsággal.


verse #40

Bolondok! Nem az alkotta a külsőt is, mint aki a belsőt?


verse #41

Adjátok oda alamizsnaként azt, ami belül van, és mindenetek tiszta lesz.


verse #42

De jaj nektek, farizeusok, mert megadjátok a tizedet a mentából, rutából és minden zöldségből, de mellőzitek az ítéletet és az Isten iránti szeretetet, pedig ezeket kellene cselekedni és amazokat sem elhagyni!


verse #43

Jaj nektek, farizeusok, mert szeretitek az elöl ülést a gyülekezetekben és a piacokon való köszöntéseket!


verse #44

Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a jeltelen sírok, és az emberek, akik azokon járnak, mit sem tudnak róla!


verse #45

Az egyik törvénytudó ekkor azt mondta neki: Mester, amikor ezeket mondod, minket is bántasz.


verse #46

Ő pedig azt mondta: Jaj nektek is, törvénytudók, mert elhordozhatatlan terhekkel terhelitek meg az embereket, de ti magatok egy ujjatokkal sem érintitek azokat!


verse #47

Jaj nektek, mert síremlékeket építetek a prófétáknak, pedig atyáitok ölték meg őket!


verse #48

Mert bizonyságát adjátok annak, hogy helyeslitek atyáitok tetteit: azok megölték őket, ti pedig síremlékeket építetek nekik.


verse #49

Ezért mondta az Isten bölcsessége is: Küldök hozzájuk prófétákat és apostolokat, és azok közül némelyeket megölnek, és némelyeket elüldöznek,


verse #50

hogy számonkéressék e nemzedéktől minden próféta vére, amelyet kiontottak e világ kezdetétől fogva


verse #51

Ábel vérétől egészen Zakariás véréig, aki elveszett az oltár és a templom között. Bizony, mondom nektek, számon fogják kérni ettől a nemzedéktől.


verse #52

Jaj nektek, törvénytudók, mert elvettétek a tudomány kulcsát, ti magatok nem mentetek be, és akik be akartak menni, azokat meggátoltátok!


verse #53

Amikor kiment onnan, az írástudók és farizeusok felháborodottan támadni kezdték, és több dolog felől faggatták,


verse #54

és csak azt lesték, hogy beszédében hol tudnák megfogni, hogy vádolhassák őt.

Chapters:


Books