⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

Máté evangéliuma

chapter 22


Chapters:


verse #1

Jézus ismét szemléltetésekben beszélt velük, ezt mondva:


verse #2

„Az egek királysága ahhoz hasonlítható, mint amikor egy király ünnepi ebédet készített a fia esküvőjére.


verse #3

A király elküldte a rabszolgáit a meghívottakért, de azok nem akartak eljönni a lakomára.


verse #4

Elküldött még más rabszolgákat is, így szólva: »Mondjátok meg a meghívottaknak: ’Az ebéd elkészült, bikáim és hizlalt állataim le vannak vágva, és készen van minden. Gyertek a lakomára!’«


verse #5

De azok nem törődtek vele, hanem az egyik elment a szántóföldjére, a másik az üzleti ügyeit intézte,


verse #6

a többiek pedig megfogták a király rabszolgáit, arcátlanul bántak velük, és megölték őket.


verse #7

A király ekkor dühös lett, és elküldte a seregeit, megölte a gyilkosokat, és felégette a városukat.


verse #8

Ezután így szólt a rabszolgáihoz: »A lakoma ugyan készen van, de a meghívottak nem voltak méltók arra, hogy részt vegyenek rajta.


verse #9

Menjetek hát a városból kivezető utakra, és hívjátok meg a lakomára, akit csak találtok.«


verse #10

Így aztán kimentek a rabszolgák az utakra, és meghívtak mindenkit, akit csak találtak, gonoszakat és jókat egyaránt. És a terem, ahol az esküvőt tartották, megtelt vendégekkel.


verse #11

Amikor a király bejött, hogy megnézze a vendégeket, meglátott egy embert, aki nem volt esküvőhöz illő ruhába öltözve.


verse #12

Ezt kérdezte tőle: »Barátom, hogy jutottál be ide, amikor nincs rajtad esküvőhöz illő ruha?« Az egy szót sem tudott szólni.


verse #13

Akkor a király így szólt a szolgáihoz: »Kötözzétek meg a kezét és a lábát, aztán dobjátok ki a sötétségbe. Ott majd sír, és csikorgatja a fogát.«


verse #14

Mert sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.”


verse #15

Akkor a farizeusok elmentek, és kitervelték, hogy olyasmit mondatnak vele, amiért bevádolhatják.


verse #16

Elküldték hát hozzá a tanítványaikat a Heródes-pártiakkal együtt, hogy mondják ezt: „Tanító, tudjuk, hogy igazat mondasz, és az igazat tanítod arról, hogy mi Isten akarata, és nem vagy részrehajló, mert nem az emberek külsejét nézed.


verse #17

Mondd meg azért nekünk: Mit gondolsz? Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy sem?”


verse #18

Jézus azonban, tudva, hogy gonoszak, ezt mondta: „Miért tesztek próbára, képmutatók?


verse #19

Mutassátok meg nekem azt a pénzérmét, amellyel adót fizettek.” Odavittek neki egy dénárt.


verse #20

És megkérdezte tőlük: „Kinek az arcképe és felirata ez?”


verse #21

Ezt mondták: „A császáré.” Akkor így szólt hozzájuk: „Fizessétek hát vissza a császárnak, ami a császáré, Istennek pedig, ami Istené.”


verse #22

Amikor ezt hallották, elcsodálkoztak, és otthagyták őt.


verse #23

Azon a napon odamentek hozzá a szadduceusok, akik azt mondják, hogy nincsen feltámadás, és ezt kérdezték tőle:


verse #24

„Tanító, Mózes ezt mondta: »Ha valaki gyermektelenül hal meg, a testvérének feleségül kell vennie annak özvegyét, és utódról kell gondoskodnia a testvérének.«


verse #25

Volt nálunk hét testvér. Az első megnősült, majd elhunyt, és mivel nem volt utódja, az özvegyét feleségül vette a testvére.


verse #26

Ugyanígy volt ez a másodikkal is, a harmadikkal is, és mind a héttel.


verse #27

Végül meghalt az asszony is.


verse #28

A feltámadáskor a hét közül melyiknek lesz a felesége? Hiszen mindegyiknek a felesége volt.”


verse #29

Jézus így felelt nekik: „Tévedtek, mivel nem ismeritek sem az Írásokat, sem Isten hatalmát.


verse #30

Mert a feltámadáskor a férfiak nem nősülnek, és a nőket sem adják férjhez, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok az égben.


verse #31

Ami a halottak feltámadását illeti, nem olvastátok-e, mit mondott nektek Isten, így szólva:


verse #32

»Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene.« Ő nem a halottak Istene, hanem az élőké.”


verse #33

Amikor a sokaság ezt hallotta, ámult a tanításán.


verse #34

Miután a farizeusok hallották, hogy elhallgattatta a szadduceusokat, köréje gyűltek.


verse #35

Egyikük pedig, egy törvénytudó, próbára akarta tenni, ezért megkérdezte tőle:


verse #36

„Tanító, melyik a legfontosabb parancsolat a törvényben?”


verse #37

Ő ezt mondta neki: „»Szeresd Jehovát, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és teljes elméddel.«


verse #38

Ez a legfontosabb és első parancsolat.


verse #39

A második ehhez hasonló: »Szeresd embertársadat, mint önmagadat.«


verse #40

Ezen a két parancsolaton alapul az egész Törvény és a Próféták.”


verse #41

Míg a farizeusok ott voltak, Jézus megkérdezte tőlük:


verse #42

„Mit gondoltok a Krisztusról? Kinek a fia?” Ezt mondták neki: „Dávidé.”


verse #43

Erre megkérdezte tőlük: „Akkor hogyhogy Dávid ihletés által Urának hívja őt, ezt mondva:


verse #44

»Így szólt Jehova az én Uramhoz: ’Ülj az én jobbomon, míg ellenségeidet a lábad alá nem vetem.’«


verse #45

Ha tehát Dávid az Urának hívja őt, hogy lehet a fia?”


verse #46

Erre senki sem tudott felelni neki, és attól a naptól fogva nem merték kérdezgetni sem.

Chapters:


Books