capitolul 22
Jézus ismét szemléltetésekben beszélt velük, ezt mondva:
„Az egek királysága ahhoz hasonlítható, mint amikor egy király ünnepi ebédet készített a fia esküvőjére.
A király elküldte a rabszolgáit a meghívottakért, de azok nem akartak eljönni a lakomára.
Elküldött még más rabszolgákat is, így szólva: »Mondjátok meg a meghívottaknak: ’Az ebéd elkészült, bikáim és hizlalt állataim le vannak vágva, és készen van minden. Gyertek a lakomára!’«
De azok nem törődtek vele, hanem az egyik elment a szántóföldjére, a másik az üzleti ügyeit intézte,
a többiek pedig megfogták a király rabszolgáit, arcátlanul bántak velük, és megölték őket.
A király ekkor dühös lett, és elküldte a seregeit, megölte a gyilkosokat, és felégette a városukat.
Ezután így szólt a rabszolgáihoz: »A lakoma ugyan készen van, de a meghívottak nem voltak méltók arra, hogy részt vegyenek rajta.
Menjetek hát a városból kivezető utakra, és hívjátok meg a lakomára, akit csak találtok.«
Így aztán kimentek a rabszolgák az utakra, és meghívtak mindenkit, akit csak találtak, gonoszakat és jókat egyaránt. És a terem, ahol az esküvőt tartották, megtelt vendégekkel.
Amikor a király bejött, hogy megnézze a vendégeket, meglátott egy embert, aki nem volt esküvőhöz illő ruhába öltözve.
Ezt kérdezte tőle: »Barátom, hogy jutottál be ide, amikor nincs rajtad esküvőhöz illő ruha?« Az egy szót sem tudott szólni.
Akkor a király így szólt a szolgáihoz: »Kötözzétek meg a kezét és a lábát, aztán dobjátok ki a sötétségbe. Ott majd sír, és csikorgatja a fogát.«
Mert sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.”
Akkor a farizeusok elmentek, és kitervelték, hogy olyasmit mondatnak vele, amiért bevádolhatják.
Elküldték hát hozzá a tanítványaikat a Heródes-pártiakkal együtt, hogy mondják ezt: „Tanító, tudjuk, hogy igazat mondasz, és az igazat tanítod arról, hogy mi Isten akarata, és nem vagy részrehajló, mert nem az emberek külsejét nézed.
Mondd meg azért nekünk: Mit gondolsz? Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy sem?”
Jézus azonban, tudva, hogy gonoszak, ezt mondta: „Miért tesztek próbára, képmutatók?
Mutassátok meg nekem azt a pénzérmét, amellyel adót fizettek.” Odavittek neki egy dénárt.
És megkérdezte tőlük: „Kinek az arcképe és felirata ez?”
Ezt mondták: „A császáré.” Akkor így szólt hozzájuk: „Fizessétek hát vissza a császárnak, ami a császáré, Istennek pedig, ami Istené.”
Amikor ezt hallották, elcsodálkoztak, és otthagyták őt.
Azon a napon odamentek hozzá a szadduceusok, akik azt mondják, hogy nincsen feltámadás, és ezt kérdezték tőle:
„Tanító, Mózes ezt mondta: »Ha valaki gyermektelenül hal meg, a testvérének feleségül kell vennie annak özvegyét, és utódról kell gondoskodnia a testvérének.«
Volt nálunk hét testvér. Az első megnősült, majd elhunyt, és mivel nem volt utódja, az özvegyét feleségül vette a testvére.
Ugyanígy volt ez a másodikkal is, a harmadikkal is, és mind a héttel.
Végül meghalt az asszony is.
A feltámadáskor a hét közül melyiknek lesz a felesége? Hiszen mindegyiknek a felesége volt.”
Jézus így felelt nekik: „Tévedtek, mivel nem ismeritek sem az Írásokat, sem Isten hatalmát.
Mert a feltámadáskor a férfiak nem nősülnek, és a nőket sem adják férjhez, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok az égben.
Ami a halottak feltámadását illeti, nem olvastátok-e, mit mondott nektek Isten, így szólva:
»Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene.« Ő nem a halottak Istene, hanem az élőké.”
Amikor a sokaság ezt hallotta, ámult a tanításán.
Miután a farizeusok hallották, hogy elhallgattatta a szadduceusokat, köréje gyűltek.
Egyikük pedig, egy törvénytudó, próbára akarta tenni, ezért megkérdezte tőle:
„Tanító, melyik a legfontosabb parancsolat a törvényben?”
Ő ezt mondta neki: „»Szeresd Jehovát, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel és teljes elméddel.«
Ez a legfontosabb és első parancsolat.
A második ehhez hasonló: »Szeresd embertársadat, mint önmagadat.«
Ezen a két parancsolaton alapul az egész Törvény és a Próféták.”
Míg a farizeusok ott voltak, Jézus megkérdezte tőlük:
„Mit gondoltok a Krisztusról? Kinek a fia?” Ezt mondták neki: „Dávidé.”
Erre megkérdezte tőlük: „Akkor hogyhogy Dávid ihletés által Urának hívja őt, ezt mondva:
»Így szólt Jehova az én Uramhoz: ’Ülj az én jobbomon, míg ellenségeidet a lábad alá nem vetem.’«
Ha tehát Dávid az Urának hívja őt, hogy lehet a fia?”
Erre senki sem tudott felelni neki, és attól a naptól fogva nem merték kérdezgetni sem.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly