⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

A királyok második könyve

chapter 19


Chapters:


verse #1

Amint Ezékiás király meghallotta ezeket, megszaggatta a ruháit, zsákruhát öltött, és bement Jehova házába.


verse #2

Ekkor elküldte Eljákimot, aki a háznép fölé volt rendelve, Sébnát, a titkárt, és a papok véneit zsákruhába öltözötten Ézsaiás prófétához, Ámóc fiához.


verse #3

Ezek így szóltak hozzá: „Ezt mondja Ezékiás: »Nyomorúság, szidalmazás és szégyen napja e mai nap. Mert a gyermekek készen állnak arra, hogy világra jöjjenek, de nincs erő a szüléshez.


verse #4

Talán meghallja Jehova, a te Istened a rabsaké minden szavát, akit az ura, Asszíria királya küldött, hogy gúnyolja az élő Istent, és számonkéri tőle azokat a szavakat, amelyeket Jehova, a te Istened hallott. Ezért mondj egy imát azokért, akik még megmaradtak.«”


verse #5

Ezékiás király szolgái tehát bementek Ézsaiáshoz,


verse #6

Ézsaiás pedig ezt mondta nekik: „Így szóljatok uratokhoz: »Ezt mondja Jehova: ’Ne félj azok miatt a szavak miatt, amelyeket hallottál, amelyekkel becsméreltek engem Asszíria királyának szolgái.


verse #7

Egy gondolatot ültetek az elméjébe, hogy hírt hallva visszatérjen az országába, és tenni fogok róla, hogy kard által essen el a saját országában.’«”


verse #8

Miután a rabsaké meghallotta, hogy Asszíria királya elvonult Lákisból, visszatért hozzá, és az éppen Libna ellen harcolt.


verse #9

A király ekkor értesült róla, hogy Etiópia királya, Tirháka kivonult, hogy harcoljon ellene. Ismét követeket küldött hát Ezékiáshoz ezekkel a szavakkal:


verse #10

„Így szóljatok Júda királyához, Ezékiáshoz: »Ne hagyd, hogy Istened, akiben bízol, rászedjen téged, ezt mondva: ’Jeruzsálem nem kerül Asszíria királyának kezébe.’


verse #11

Hiszen te is hallottad, mit tettek Asszíria királyai minden országgal, hogy elpusztították őket. Gondolod, hogy te megszabadulsz?


verse #12

Vajon azoknak a nemzeteknek az istenei, amelyeket ősapáim elpusztítottak, megszabadították-e őket? Hol van Gózán, Hárán, Recef és Éden népe, akik Tel-Asszárban voltak?


verse #13

Hol van Hamát királya, Arpád királya, és Szefárvaim, Héna meg Ivva városainak királya?«”


verse #14

Ezékiás akkor elvette a leveleket a követek kezéből, és elolvasta. Majd fölment Jehova házába, és kiterítette azokat Jehova előtt.


verse #15

Aztán imádkozni kezdett Jehova előtt ilyen szavakkal: „Ó, Jehova, Izrael Istene, aki a kerubok fölött ülsz trónodon! Egyedül te vagy a föld minden királyságának igaz Istene. Te alkottad az eget és a földet.


verse #16

Hajtsd ide füledet, ó, Jehova, és halld! Nyisd ki szemedet, ó, Jehova, és lásd! Halld meg Szanhérib szavait, amelyeket azért üzent, hogy gúnyolja az élő Istent.


verse #17

Való igaz, ó, Jehova, hogy Asszíria királyai pusztulást hoztak a nemzetekre és azok földjére.


verse #18

Tűzbe vetették isteneiket, mert azok nem voltak istenek, csak emberi kéz alkotásai, fa és kő. Ezért tudták megsemmisíteni őket.


verse #19

Most tehát, ó, Istenünk, Jehova, kérünk, ments meg minket a kezéből, hogy a föld minden királysága megtudja, hogy egyedül te vagy Isten, ó, Jehova!”


verse #20

Ézsaiás, Ámóc fia pedig ezt üzente Ezékiásnak: „Ezt mondja Jehova, Izrael Istene: »Meghallgattam az imádat, amelyet Asszíria királya, Szanhérib miatt mondtál nekem.


verse #21

Ezt jelenti ki ellene Jehova:

’Megvet téged, csúfot űz belőled Sion szűz lánya,
a fejét csóválja miattad Jeruzsálem lánya.


verse #22

Kit gúnyoltál és becsméreltél?

Ki ellen emelted fel hangodat,
és kire néztél gőgös szemmel?
Izrael szentjére!


verse #23

Követeid által gúnyoltad Jehovát, és ezt mondtad:

„Harci szekereim sokaságával
fölmegyek a hegyek tetejére,
a Libanon legmesszibb részeire.
Kivágom fenséges cédrusait, legszebb borókafenyőit.
Eljutok legtávolabbi menedékeihez, legsűrűbb erdeibe.


verse #24

Kutakat ások, és idegen föld vizét iszom én,
kiszárítom talpammal Egyiptom minden folyóvizét.”


verse #25

Hát nem hallottad? Már régen elhatároztam.

Jóval ezelőtt előkészítettem,
most pedig valóra váltom.
Te teszed a megerősített városokat elhagyatott romhalmazzá.


verse #26

Lakóik segítség nélkül maradnak,
megrettennek és megszégyenülnek.

Olyanokká válnak, mint a mező növényzete és a zöldellő fű,
mint a háztetőn növő fű, melyet megperzsel a keleti szél.


verse #27

Jól tudom, mikor ülsz le, mikor mész ki, mikor jössz be,
és mikor háborogsz ellenem,


verse #28

mert eljutott fülembe ellenem való háborgásod és ordításod.

Ezért orrodba akasztom horgomat, szádba pedig zablámat,
és visszavezetlek azon az úton, amelyen jöttél.’


verse #29

És ez lesz a jel számodra: Ebben az évben azt eszitek, ami magától nő, a második évben pedig az abból kihajtó gabonát. De a harmadik évben vetni és aratni fogtok, szőlőket ültettek, és eszitek azok gyümölcsét.


verse #30

Akik megmenekülnek, és életben maradnak Júda népéből, azok gyökeret fognak ereszteni, és gyümölcsöt fognak teremni.


verse #31

Mert Jeruzsálemből kivonul egy maradék, és a túlélők Sion hegyéről. A seregek Jehovája cselekszi ezt a buzgalmából fakadóan.


verse #32

Ezért ezt mondja Jehova Asszíria királyáról:

’Nem jön be ebbe a városba,
nyilat sem lő oda,
pajzzsal sem rohanja meg,
ostromsáncot sem emel ellene.


verse #33

Amelyik úton jött, azon megy vissza,
nem jön be ebbe a városba’ – ez Jehova kijelentése.


verse #34

’Meg fogom védeni ezt a várost, és megmentem magamért,
és szolgámért, Dávidért.’«”


verse #35

Azon az éjjelen Jehova angyala kiment, és lesújtott 185 000 férfira az asszírok táborában. Amikor az emberek kora reggel fölkeltek, látták a sok holttestet.


verse #36

Szanhérib, Asszíria királya ezért elment, visszatért Ninivébe, és ott is maradt.


verse #37

Egyszer, amikor éppen meghajolt istenének, Nisróknak a házában, a saját fiai, Adrammélek és Sarécer, lesújtottak rá karddal, majd elmenekültek az Ararát földjére. A fia, Esár-Haddon lett a király utána.

Chapters:


Books