Mózes első könyve

15. fejezet

Fejezetek:

Ezek után így szólt az Úr Abrámhoz látomásban: Ne félj, Abrám! Én pajzsod vagyok neked, jutalmad felette igen bőséges.

Abrám ezt mondta: Uram Isten, mit adnál nekem, hiszen magzatok nélkül járok, és az, akire az én házam száll, a damaszkuszi Eliézer?*

3. vers

Majd így folytatta Abrám: Íme, nem adtál nekem magzatot, és íme, házam szolga szülöttje lesz az örökösöm.

4. vers

Ekkor így szólt hozzá az Úr: Nem ő lesz az örökösöd, hanem aki ágyékodból származik, az lesz az örökösöd.

5. vers

Azután kivitte őt, és ezt mondta: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha meg tudod számolni őket. Azt mondta neki: Így lesz a te utódod is.

6. vers

Abrám hitt az Úrnak, aki ezért igaznak fogadta el őt.

7. vers

Azután így szólt hozzá: Én vagyok az Úr, aki kihoztalak téged Úr-Kaszdimból, hogy neked adjam e földet örökségül.

8. vers

Abrám pedig ezt mondta: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt?

9. vers

Az Úr erre azt felelte neki: Hozz nekem egy háromesztendős üszőt, egy háromesztendős kecskét és egy háromesztendős kost, egy gerlicét és egy galambot.

10. vers

Elhozta azért mindezeket, és kétfelé hasította őket, és mindegyiknek a felét a másik felével szemben helyezte el, de a madarakat nem hasította kétfelé.

11. vers

És ragadozó madarak szálltak a húsdarabokra, de Abrám elűzte őket.

12. vers

Naplementekor mély álom lepte meg Abrámot, és íme, rémület és nagy sötétség szállt őreá.

13. vers

Ekkor az Úr azt mondta neki: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz olyan földön, amely nem az övé, és szolgálatra szorítják és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.

14. vers

De azt a népet, amelyet szolgálnak, szintén megítélem, és majd kijönnek onnan nagy gazdagsággal.

15. vers

Te pedig békességgel mész el atyáidhoz, és jó vénségben temetnek el.

16. vers

Csak a negyedik nemzedék tér vissza ide; mert az emóriak gonoszsága még nem telt be.

17. vers

És mikor a nap lement, és sötétség lett, íme, egy füstölgő kemence* és tüzes fáklya ment át a húsdarabok között.

18. vers

E napon kötött az Úr szövetséget Abrámmal, és ezt mondta: A te magodnak adom ezt a földet, Egyiptom folyójától fogva a nagy folyóig, az Eufráteszig:

19. vers

a kénieket, kenizzieket és kadmóniakat,