Mózes első könyve
7. fejezet
1. vers
Ezt mondta az Úr Nóénak: Menj be egész házad népével a bárkába, mert csak téged találtalak igaznak színem előtt ebben a nemzedékben.
2. vers
Minden tiszta állatból hetet-hetet vigyél be, hímet és nőstényt. Azokból az állatokból pedig, amelyek nem tiszták, kettőt-kettőt: hímet és nőstényt.
3. vers
Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényt, hogy magvuk maradjon az egész föld színén.
4. vers
Mert hét nap múlva esőt bocsátok a földre, negyven nap és negyven éjjel, és eltörlök a föld színéről minden élőlényt, amelyet teremtettem.
5. vers
Nóé azért mindent úgy cselekedett, ahogy az Úr megparancsolta neki.
6. vers
Nóé pedig hatszáz esztendős volt, amikor az özönvíz volt a földön.
7. vers
Bement tehát Nóé és fiai, a felesége és fiainak feleségei ővele a bárkába az özönvíz elől.
8. vers
A tiszta állatok közül és a tisztátalan állatok közül, a madarak közül és minden földön csúszó-mászó állat közül
9. vers
kettő-kettő ment be Nóéhoz a bárkába, hím és nőstény, amint Isten parancsolta Nóénak.
10. vers
Hetednapra pedig megjött az özönvíz a földre.
11. vers
Nóé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján fölfakadt a nagy mélység minden forrása, és az ég csatornái megnyíltak.
12. vers
Negyven nap és negyven éjjel esett az eső a földre.
13. vers
Ugyanezen a napon ment be Nóé, Sém, Hám és Jáfet, Nóé fiai és Nóé felesége, valamint fiainak három felesége velük együtt a bárkába.
14. vers
Ők és minden vad az ő neme szerint és minden állat az ő neme szerint és minden csúszó-mászó állat, amely csúszik-mászik a földön, az ő neme szerint és minden repdeső állat az ő neme szerint, minden madár, minden szárnyas állat.
15. vers
Kettő-kettő ment be Nóéhoz a bárkába minden testből, amelyben élő lélek volt.
16. vers
Hím és nőstény ment be minden testből, bementek, amint Isten parancsolta. Az Úr pedig bezárta Nóé mögött az ajtót.
17. vers
Mikor az özönvíz negyven napig volt már a földön, annyira megnövekedtek a vizek, hogy fölvették a bárkát, és az fölemelkedett a földről.
18. vers
A víz pedig egyre áradt és növekedett a földön, és a bárka a víz színén járt.
19. vers
Azután a víz fölöttébb nagy erővel áradt a földön, és a legmagasabb hegyeket is mind elborította az ég alatt.
20. vers
Tizenöt könyökkel növekedett feljebb a víz, miután a hegyeket elborította.
21. vers
És minden földön járó test, madár, állat, vad és a földön nyüzsgő minden csúszó-mászó állat és minden ember odaveszett.
22. vers
A szárazföldön élők közül mindaz elpusztult, aminek az orrában élő lélek lehelete volt.
23. vers
Eltörölt Isten minden élőlényt, amely a föld színén volt, az embertől az állatig, a csúszó-mászó állatig és az égi madárig. Mindent eltörölt a földről, csak Nóé maradt meg és azok, akik vele voltak a bárkában.
24. vers
A víz nőttön-nőtt százötven napig a földön.
Könyvek
