Mózes első könyve
capítulo 7
verso 1
Ezt mondta az Úr Nóénak: Menj be egész házad népével a bárkába, mert csak téged találtalak igaznak színem előtt ebben a nemzedékben.
verso 2
Minden tiszta állatból hetet-hetet vigyél be, hímet és nőstényt. Azokból az állatokból pedig, amelyek nem tiszták, kettőt-kettőt: hímet és nőstényt.
verso 3
Az égi madarakból is hetet-hetet, hímet és nőstényt, hogy magvuk maradjon az egész föld színén.
verso 4
Mert hét nap múlva esőt bocsátok a földre, negyven nap és negyven éjjel, és eltörlök a föld színéről minden élőlényt, amelyet teremtettem.
verso 5
Nóé azért mindent úgy cselekedett, ahogy az Úr megparancsolta neki.
verso 6
Nóé pedig hatszáz esztendős volt, amikor az özönvíz volt a földön.
verso 7
Bement tehát Nóé és fiai, a felesége és fiainak feleségei ővele a bárkába az özönvíz elől.
verso 8
A tiszta állatok közül és a tisztátalan állatok közül, a madarak közül és minden földön csúszó-mászó állat közül
verso 9
kettő-kettő ment be Nóéhoz a bárkába, hím és nőstény, amint Isten parancsolta Nóénak.
verso 10
Hetednapra pedig megjött az özönvíz a földre.
verso 11
Nóé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján fölfakadt a nagy mélység minden forrása, és az ég csatornái megnyíltak.
verso 12
Negyven nap és negyven éjjel esett az eső a földre.
verso 13
Ugyanezen a napon ment be Nóé, Sém, Hám és Jáfet, Nóé fiai és Nóé felesége, valamint fiainak három felesége velük együtt a bárkába.
verso 14
Ők és minden vad az ő neme szerint és minden állat az ő neme szerint és minden csúszó-mászó állat, amely csúszik-mászik a földön, az ő neme szerint és minden repdeső állat az ő neme szerint, minden madár, minden szárnyas állat.
verso 15
Kettő-kettő ment be Nóéhoz a bárkába minden testből, amelyben élő lélek volt.
verso 16
Hím és nőstény ment be minden testből, bementek, amint Isten parancsolta. Az Úr pedig bezárta Nóé mögött az ajtót.
verso 17
Mikor az özönvíz negyven napig volt már a földön, annyira megnövekedtek a vizek, hogy fölvették a bárkát, és az fölemelkedett a földről.
verso 18
A víz pedig egyre áradt és növekedett a földön, és a bárka a víz színén járt.
verso 19
Azután a víz fölöttébb nagy erővel áradt a földön, és a legmagasabb hegyeket is mind elborította az ég alatt.
verso 20
Tizenöt könyökkel növekedett feljebb a víz, miután a hegyeket elborította.
verso 21
És minden földön járó test, madár, állat, vad és a földön nyüzsgő minden csúszó-mászó állat és minden ember odaveszett.
verso 22
A szárazföldön élők közül mindaz elpusztult, aminek az orrában élő lélek lehelete volt.
verso 23
Eltörölt Isten minden élőlényt, amely a föld színén volt, az embertől az állatig, a csúszó-mászó állatig és az égi madárig. Mindent eltörölt a földről, csak Nóé maradt meg és azok, akik vele voltak a bárkában.
verso 24
A víz nőttön-nőtt százötven napig a földön.
Libros
