Mózes első könyve
capítulo 14
verso 1
Történt pedig Amráfelnak, Sineár királyának és Arjóknak, Ellászár királyának, Kedorláómernak, Élám királyának és Tidálnak, Góim királyának napjaiban,
verso 2
hogy hadat indítottak ezek Bera, Sodoma királya, Birsa, Gomora királya, Sináb, Admá királya, Seméber, Cebóím királya és Bela, azaz Cóar királya ellen.
verso 3
Mindezek a Sziddím völgyében egyesültek, ahol a Sós-tenger van.
verso 4
Tizenkét esztendeig szolgálták Kedorláómert, és a tizenharmadik esztendőben ellene támadtak.
verso 5
A tizennegyedik esztendőben pedig eljött Kedorláómer és a királyok, akik ővele voltak, és megverték a refáiakat Asterót Karnaimban, a zúziakat Hámban, az émieket Sávé-Kirjátaimban
verso 6
és a hóriakat az ő hegyükön, a Széíren, egészen Él-Páránig, amely a puszta mellett van.
verso 7
Azután visszafordultak, és Én-Mispátba, azaz Kádésba mentek, és elpusztították az amálékiak egész mezőségét és az emóriakat is, akik Hacecón-Támárban laktak.
verso 8
Tehát kiment Sodoma királya, Gomora királya, Admá királya, Cebóím királya és Bela, azaz Cóar királya, és megütköztek azokkal a Sziddím völgyében:
verso 9
Kedorláómerral, Élám királyával, Tidállal, Góim királyával, Amráfellal, Sineár királyával és Arjókkal, Ellászár királyával. Négy király öt ellen.
verso 10
A Sziddím völgye pedig tele volt szurokforrásokkal. Amikor Sodoma és Gomora királya megfutamodott, beleestek azokba. Akik pedig megmaradtak, a hegyek közé futottak.
verso 11
Elvitték Sodoma és Gomora minden jószágát és eleségét, és elmentek.
verso 12
Lótot, Abrám testvérének a fiát is elvitték jószágostul együtt, és elmentek. Ekkor Lót Sodomában lakott.
verso 13
Eljött pedig egy menekült, és hírül vitte a héber Abrámnak, aki az emóri Mamrénak, Eskól és Ánér testvérének tölgyesében lakott, akik meg Abrám szövetségesei voltak.
verso 14
Amint Abrám meghallotta, hogy rokona fogságba esett, fölfegyverezte a házában felnövekedett háromszáztizennyolc kipróbált legényét, és üldözte őket Dánig.
verso 15
Szolgáit csapatokra osztva ellenük támadt éjszaka, megverte és egészen a Damaszkusztól balra fekvő Hóbáig űzte őket.
verso 16
Visszahozott minden jószágot. Visszahozta az ő rokonát, Lótot jószágával együtt meg az asszonyokat és a népet is.
verso 17
Miután pedig visszatért Kedorláómer és a vele levő királyok megveréséből, kiment elébe Sodoma királya a Sávé völgyébe, azaz a Király-völgybe.
verso 18
Melkisédek, Sálem királya pedig kenyeret és bort hozott. Ő a magasságos Isten papja volt.
verso 19
Megáldotta őt, és azt mondta:
Áldott legyen Abrám a magasságos Istentől,
az ég és föld teremtőjétől.
verso 20
Áldott a magasságos Isten,
aki kezedbe adta ellenségeidet.
És Abrám tizedet adott neki mindenből.
verso 21
Sodoma királya pedig azt mondta Abrámnak: Add nekem a népet, a jószágot pedig tartsd meg magadnak.
verso 22
De Abrám ezt felelte Sodoma királyának: Fölemeltem kezemet az Úrhoz, a magasságos Istenhez, az ég és föld teremtőjéhez,
verso 23
hogy én egy fonalszálat vagy egy sarukötőt sem veszek el mindabból, ami a tied, hogy ne mondjad: én gazdagítottam meg Abrámot.
verso 24
Semmi egyebet sem veszek el, csak a legények élelmét és azoknak a férfiaknak a részét, akik eljöttek velem: Anér, Eskól és Mamré kapják meg a részüket.
Libros
