Mózes első könyve

capítulo 23


Capítulos:


verso 1

Sára élete százhuszonhét esztendő volt. Ezek Sára életének esztendei.


verso 2

És meghalt Sára Kirjat-Arbában, azaz Hebrónban, a Kánaán földjén, és bement Ábrahám Sárához, hogy gyászolja és elsirassa őt.


verso 3

Azután fölkelt Ábrahám az ő halottja mellől, és így szólt Hét fiaihoz:


verso 4

Idegen és jövevény vagyok közöttetek, adjatok nekem sírhelynek való birtokot tinálatok, hadd temessem oda a halottamat.


verso 5

Így feleltek Hét fiai Ábrahámnak:


verso 6

Hallgass meg minket, uram. Istentől való fejedelem vagy te közöttünk. Amelyik a legtisztességesebb a mi temetőhelyeink közül, abba temesd el halottadat. Egyikőnk sem tagadja meg tőled az ő temetőhelyét, hogy eltemethesd halottadat.


verso 7

Ekkor fölkelt Ábrahám, és meghajtotta magát a föld népe előtt, Hét fiai előtt,


verso 8

és így szólt hozzájuk: Ha azt akarjátok, hogy eltemessem az én halottamat, hallgassatok meg engem, és esedezzetek érettem Efrón előtt, Cóhar fia előtt,


verso 9

hogy adja nekem Makpéla barlangját, mely az övé, és mezejének szélén van. Igaz árán adja el nekem, sírhelynek való birtokul köztetek.


verso 10

Efrón pedig Hét fiai között ült. Így felelt a hettita Efrón Ábrahámnak, Hét fiainak és mindazoknak hallatára, akik bementek városa kapuján:


verso 11

Nem úgy, uram, hallgass meg engem: azt a mezőt neked adom, és a barlangot, amely abban van, szintén neked adom népem fiainak szeme láttára, hogy ott temesd el a halottadat.


verso 12

Erre Ábrahám meghajtotta magát a föld népe előtt,


verso 13

és így szólt Efrónhoz a föld né­pének hallatára: Ha mégis meghallgatnál engem! Megadom a mező árát, fogadd el tőlem! Azután eltemetem ott az én halottamat.


verso 14

Efrón így felelt Ábrahámnak:


verso 15

Uram! Hallgass meg engem. Négyszáz ezüstsékelt ér az a föld, mi az köztem és közted? Csak temesd el a te halottadat.


verso 16

Engedett azért Ábrahám Efrónnak, és kimérte az ezüstöt, amelyet mondott Hét fiainak hallatára, a kereskedőknél használt négyszáz ezüstsékelt.


verso 17

Így lett Efrón Makpélában levő mezeje, amely Mamréval szemben van, a mező a benne levő barlanggal és a mezőn levő minden fa az egész határban körös-körül


verso 18

Ábrahám birtoka, Hét fiainak és mindazoknak szeme előtt, akik városa kapuján bementek.


verso 19

Azután eltemette Ábrahám a feleségét, Sárát, Makpéla mezejének barlangjába, Mamréval szemben. Ez ma Hebrón, a Kánaán földjén.


verso 20

Így jutott a mező és a benne lévő barlang Ábrahám birtokába temetésre való helyül a Hét fiaitól.

Capítulos:


Libros