Mózes első könyve
6. fejezet
1. vers
Történt pedig, hogy az emberek sokasodni kezdtek a föld színén, és leányaik születtek.
2. vers
Látták az Isten fiai az emberek leányait, hogy szépek, és feleségül vették közülük mindazokat, akiket megkedveltek.
3. vers
És azt mondta az Úr: Ne maradjon lelkem örökké az emberben, mivelhogy ő test. Legyen életének ideje százhúsz esztendő.
4. vers
Abban az időben, sőt még azután is, amikor Isten fiai bementek az emberek leányaihoz, és azok gyermekeket szültek nekik, óriások éltek a földön. Ezek azok a hatalmasok, akik eleitől fogva hírneves emberek voltak.
5. vers
Amikor látta az Úr, hogy megsokasodott az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz,
6. vers
megbánta az Úr, hogy embert teremtett a földön, és bánkódott szívében.
7. vers
Ezt mondta az Úr: Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem; az embert, az állatot, a csúszó-mászó állatokat és az ég madarait. Mert bánom, hogy megteremtettem.
8. vers
De Nóé kegyelmet talált az Úr előtt.
9. vers
Nóé nemzetségének pedig ez a története: Nóé igaz, tökéletes férfiú volt kortársai között. Nóé Istennel járt.
10. vers
Nóé három fiút nemzett: Sémet, Hámot és Jáfetet.
11. vers
A föld pedig romlott volt Isten előtt, és megtelt erőszakossággal.
12. vers
Isten azért a földre tekintett, és íme, az meg volt romolva, mert minden test rossz útra tért a földön.
13. vers
Azért azt mondta Isten Nóénak: Minden test vége elérkezett, mivel a föld erőszakossággal telt meg általuk. Íme, elvesztem őket a földdel együtt.
14. vers
Csinálj magadnak bárkát góferfából, rekeszeket is csinálj a bárkában, és kend be szurokkal belül és kívül.
15. vers
Így csináld meg: a bárka hossza háromszáz könyök legyen, szélessége ötven könyök és magassága harminc könyök.
16. vers
Csinálj ablakot a bárkán, és egykönyöknyire hagyd azt felülről. És oldalt készíts ajtót a bárkára. Alsó, középső és felső szintet készíts.
17. vers
Én pedig, íme, özönvizet hozok a földre, hogy elveszítsek minden testet, amelyben élő lélek van az ég alatt. Minden elvész, ami a földön van.
18. vers
De veled szövetséget kötök, és bemész a bárkába fiaiddal, feleségeddel és fiaidnak feleségeivel együtt.
19. vers
És minden élőből, minden testből, mindenből kettőt-kettőt vigyél be a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak: hímek és nőstények legyenek.
20. vers
A madarak közül az ő nemük szerint, az állatok közül az ő nemük szerint és a föld mindenféle csúszó-mászó állatai közül az ő nemük szerint. Mindenből kettő-kettő menjen be hozzád, hogy életben maradjanak.
21. vers
Magadnak pedig szerezz be mindenféle eledelt, ami csak ehető, és gyűjtsd be magadhoz, hogy legyen ennivalótok nektek is, meg azoknak is.
22. vers
És Nóé úgy cselekedett, amint Isten parancsolta neki, mindent aszerint tett.
Könyvek
