Mózes első könyve
16. fejezet
1. vers
Száraj, Abrám felesége nem szült neki. De volt egy egyiptomi szolgálója, akinek Hágár volt a neve.
2. vers
Száraj ezt mondta Abrámnak: Íme, az Úr bezárta méhemet, hogy ne szüljek: menj be azért a szolgálómhoz, talán általa felépülök. Abrám engedett Száraj szavának.
3. vers
Vette tehát Száraj, Abrám felesége az egyiptomi Hágárt, az ő szolgálóját tíz esztendővel azután, hogy Abrám Kánaán földjén letelepedett, és Abrámnak, az ő férjének feleségül adta.
4. vers
Ő bement Hágárhoz, és az fogant méhében, s amint látta, hogy várandós, nem volt becsülete előtte az ő asszonyának.
5. vers
Száraj ezt mondta Abrámnak: Sérelem ért miattad. Én adtam öledbe szolgálómat, és mivel látja, hogy várandós lett, nincs előtte becsületem. Tegyen ítéletet az Úr köztem és közted!
6. vers
Ezt mondta Abrám Szárajnak: Íme, szolgálód a kezedben van, azt tedd vele, amit jónak látsz. És sanyargatta Száraj, úgyhogy az elfutott előle.
7. vers
Az Úr angyala egy forrásnál talált rá a pusztában, annál a forrásnál, amely a Súrba menő úton van.
8. vers
Ezt mondta: Hágár, Száraj szolgálója! Honnan jössz, és hová mész? Ő így válaszolt: Asszonyomnak, Szárajnak a színe elől futok.
9. vers
Akkor azt mondta neki az Úr angyala: Térj vissza asszonyodhoz, és alázd meg magad az ő keze alatt.
10. vers
Ezt is mondta neki az Úr angyala: Fölöttébb megsokasítom a te magodat, hogy sokasága miatt megszámlálható se lesz.
11. vers
Azután ezt mondta neki az Úr angyala: Íme, várandós vagy, és fiút szülsz. Nevezd Izmaelnek, mivel meghallotta Isten a te nyomorúságodat.
12. vers
Ő pedig vad természetű ember lesz: az ő keze mindenki ellen, mindenki keze pedig őellene lesz; és minden testvére ellenében üti fel sátrát.
13. vers
S így nevezte Hágár az Urat, aki ővele beszélt: Te vagy a látás Istene. Mert ezt mondta: Én is láthattam azt, aki engem lát.*
14. vers
Azért nevezik azt a forrást Lahajrói-forrásnak. Ott van ez Kádés és Bered között.
15. vers
Ezután fiút szült Hágár Abrámnak, és Abrám a fiát, aki Hágártól született, Izmaelnek nevezte.
16. vers
Abrám pedig nyolcvanhat esztendős volt, amikor Hágár Izmaelt szülte neki.
Könyvek
