Ezékiel próféta könyve

Chapters:

… 27 28 29 30 31 …   ⇤ ← 29 → ⇥

verse #1

A tizedik esztendőben, a tizedik hónapban, a hónap tizenkettedik napján így szólt hozzám az Úr szava:

verse #2

Embernek fia! Vesd tekintetedet a fáraóra, Egyiptom királyára! Prófétálj ellene és egész Egyiptom ellen!

verse #3

Szólj, és ezt mondd: „Így szól az én Uram, az Úr:

Ím, ellened megyek, fáraó, Egyiptom királya,

te nagy szörnyeteg,

aki a folyóvizek között fekszel,

és azt mondod:

Enyém a folyóm, én alkottam magamnak!

verse #4

Horgokat vetek álladba, és azt cselekszem,

hogy folyóid halai

odaragadjanak pikkelyeidhez.

Kivonszollak téged folyóid közepéből,

és folyóid minden halát,

amelyek odaragadtak pikkelyeidhez.

verse #5

Kivetlek a pusztába téged,

és folyóid minden halát.

A nyílt mezőre esel,

nem szednek össze és nem temetnek el.

A földi vadaknak és az égi madaraknak

adlak eledelül.

verse #6

És megtudja Egyiptom minden lakosa, hogy én vagyok az Úr. Mert Izráel háza számára nádszálból való bot voltál.

verse #7

Amikor kézbe fogtak, összetörtél, és fölhasítottad egész vállukat. Amikor rád támaszkodtak, összeroppantál, és megroskasztottad egész derekukat.*

verse #8

Ezért így szól az én Uram, az Úr: Íme, fegyvert hozok ellened, és kiirtok belőled embert és állatot.

verse #9

Egyiptom földje pusztasággá és sivataggá lesz, és megtudják, hogy én vagyok az Úr. Mert azt mondta: Enyém a folyó, én alkottam.

verse #10

Ezért íme, ellened megyek, és folyóid ellen, és Egyiptom földjét nagy pusztaságok pusztaságává teszem Migdóltól Szevénéig és Kús határáig.

verse #11

Ne menjen át azon emberi láb, se állat lába ne járjon át rajta, és ne lakják negyven esztendeig.

verse #12

Egyiptom földjét pusztasággá teszem, és az elpusztult országok közé kerül. Városai az elpusztult városok közé kerülnek, és pusztán maradnak negyven esztendeig. Az egyiptomiakat pedig szétszórom a nemzetek közé, és szétszélesztem őket az országokba.”

verse #13

De így szól az én Uram, az Úr: Negyven esztendő múlva összegyűjtöm az egyiptomiakat a népek közül, akik közé szétszóródtak.

verse #14

Visszahozom Egyiptom foglyait, és visszaviszem őket Patrósz földjére, származási helyükre, és ott jelentéktelen királysággá lesznek.

verse #15

A többi királysághoz képest jelentéktelen lesz, és többé nem emeli magát a nemzetek fölé. Kicsivé teszem őket, hogy ne uralkodhassanak a nemzeteken.

verse #16

Nem lesz többé Izráel házának a bizodalma, nem emlékeztet többé arra a bűnre, hogy feléje hajoltak, és megtudják, hogy én, az Úr, Úr vagyok.

verse #17

A huszonhetedik esztendőben, az első hónapban, a hónap első napján így szólt hozzám az Úr szava:

verse #18

Embernek fia! Nebukadneccar, Babilon királya nehéz feladattal fárasztotta seregét Tírusz ellen. Minden fej belekopaszodott, és minden váll feltört, mégsem lett jutalma sem neki, sem seregének azért a munkáért, amellyel Tírusz miatt fáradozott.

verse #19

Ezért így szól az én Uram, az Úr: Íme, Nebukadneccarnak, a babiloni királynak adom Egyiptom földjét. Elveszi gazdagságát, elragadja zsákmányát, és prédát szerez. Ez lesz a jutalma seregének.

verse #20

Fáradozásáért, mert nekem tette ezt, fizetségéül neki adom Egyiptom földjét, azt mondja az én Uram, az Úr.

verse #21

Azon a napon szarvat növelek Izráel házának, és megnyitom közöttük a te szádat, és megtudják, hogy én vagyok az Úr.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48