Ezékiel próféta könyve
29. fejezet
1. vers
A tizedik esztendőben, a tizedik hónapban, a hónap tizenkettedik napján így szólt hozzám az Úr szava:
2. vers
Embernek fia! Vesd tekintetedet a fáraóra, Egyiptom királyára! Prófétálj ellene és egész Egyiptom ellen!
3. vers
Szólj, és ezt mondd: „Így szól az én Uram, az Úr:
Ím, ellened megyek, fáraó, Egyiptom királya,
te nagy szörnyeteg,
aki a folyóvizek között fekszel,
és azt mondod:
Enyém a folyóm, én alkottam magamnak!
4. vers
Horgokat vetek álladba, és azt cselekszem,
hogy folyóid halai
odaragadjanak pikkelyeidhez.
Kivonszollak téged folyóid közepéből,
és folyóid minden halát,
amelyek odaragadtak pikkelyeidhez.
5. vers
Kivetlek a pusztába téged,
és folyóid minden halát.
A nyílt mezőre esel,
nem szednek össze és nem temetnek el.
A földi vadaknak és az égi madaraknak
adlak eledelül.
6. vers
És megtudja Egyiptom minden lakosa, hogy én vagyok az Úr. Mert Izráel háza számára nádszálból való bot voltál.
7. vers
Amikor kézbe fogtak, összetörtél, és fölhasítottad egész vállukat. Amikor rád támaszkodtak, összeroppantál, és megroskasztottad egész derekukat.*
8. vers
Ezért így szól az én Uram, az Úr: Íme, fegyvert hozok ellened, és kiirtok belőled embert és állatot.
9. vers
Egyiptom földje pusztasággá és sivataggá lesz, és megtudják, hogy én vagyok az Úr. Mert azt mondta: Enyém a folyó, én alkottam.
10. vers
Ezért íme, ellened megyek, és folyóid ellen, és Egyiptom földjét nagy pusztaságok pusztaságává teszem Migdóltól Szevénéig és Kús határáig.
11. vers
Ne menjen át azon emberi láb, se állat lába ne járjon át rajta, és ne lakják negyven esztendeig.
12. vers
Egyiptom földjét pusztasággá teszem, és az elpusztult országok közé kerül. Városai az elpusztult városok közé kerülnek, és pusztán maradnak negyven esztendeig. Az egyiptomiakat pedig szétszórom a nemzetek közé, és szétszélesztem őket az országokba.”
13. vers
De így szól az én Uram, az Úr: Negyven esztendő múlva összegyűjtöm az egyiptomiakat a népek közül, akik közé szétszóródtak.
14. vers
Visszahozom Egyiptom foglyait, és visszaviszem őket Patrósz földjére, származási helyükre, és ott jelentéktelen királysággá lesznek.
15. vers
A többi királysághoz képest jelentéktelen lesz, és többé nem emeli magát a nemzetek fölé. Kicsivé teszem őket, hogy ne uralkodhassanak a nemzeteken.
16. vers
Nem lesz többé Izráel házának a bizodalma, nem emlékeztet többé arra a bűnre, hogy feléje hajoltak, és megtudják, hogy én, az Úr, Úr vagyok.
17. vers
A huszonhetedik esztendőben, az első hónapban, a hónap első napján így szólt hozzám az Úr szava:
18. vers
Embernek fia! Nebukadneccar, Babilon királya nehéz feladattal fárasztotta seregét Tírusz ellen. Minden fej belekopaszodott, és minden váll feltört, mégsem lett jutalma sem neki, sem seregének azért a munkáért, amellyel Tírusz miatt fáradozott.
19. vers
Ezért így szól az én Uram, az Úr: Íme, Nebukadneccarnak, a babiloni királynak adom Egyiptom földjét. Elveszi gazdagságát, elragadja zsákmányát, és prédát szerez. Ez lesz a jutalma seregének.
20. vers
Fáradozásáért, mert nekem tette ezt, fizetségéül neki adom Egyiptom földjét, azt mondja az én Uram, az Úr.
21. vers
Azon a napon szarvat növelek Izráel házának, és megnyitom közöttük a te szádat, és megtudják, hogy én vagyok az Úr.
Könyvek
