Ezékiel próféta könyve

22. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Azután így szólt hozzám az Úr szava:


2. vers

Te, embernek fia, akarsz-e ítélkezni? Meg akarod-e ítélni a vérontó várost? Add tudtára minden utálatosságát,


3. vers

és ezt mondd: „Így szól az én Uram, az Úr: E városnak, amely vért ontott, eljön az órája, mivel bálványokat készített magának, és tisztátalan lett.


4. vers

Az általad kiontott vér miatt lettél vétkessé, és az általad készített bálványokkal fertőztetted meg magadat. Közelebb hoztad napjaidat, és eljutottál esztendeid végéhez: Ezért gyalázatul adlak a népeknek, és csúfságul minden országnak.


5. vers

A közel és távol lévők kicsúfolnak téged, te rossz hírű, te sokat háborúskodó!


6. vers

Íme, Izráel fejedelmei közül mindegyik azon volt, hogy minél több vért ontson.


7. vers

Apát és anyát semmibe vettek benned, a jövevényt nyomorgatták, az árvát és özvegyet sanyargatták.


8. vers

Megvetetted a nekem szentelt dolgokat, és tisztátalanná tetted szombatjaimat.


9. vers

Rágalmazók voltak benned, hogy vért ontsanak, a hegyeken ettek, fajtalanságot cselekedtek körödben.


10. vers

Fölfedték benned az apa szemérmét, erőszakoskodtak az asszonnyal tisztulása idején.


11. vers

Volt, aki felebarátja feleségével cselekedett utálatosságot, más a menyét gyalázta meg fajtalanságban, és volt, aki húgát, apjának leányát erőszakolta meg köztetek.


12. vers

Ajándékokat fogadtak el benned vérontásért, uzsorát és kamatot szedtél, csalárdan nyerészkedtél felebarátaidon, rólam pedig elfelejtkeztél – ezt mondja az én Uram, az Úr.


13. vers

Íme, én összecsapom tenyeremet nyerészkedésed miatt, amelyet elkövettél, és a vérontás miatt, amely benned történt.


14. vers

Vajon megállhat-e szíved, vagy erős lesz-e karod azokban a napokban, amikor én elszámolok veled? Én, az Úr szóltam, és meg is cselekszem!


15. vers

Elszélesztelek a népek közé, és szétszórlak az országokba, s kiirtom belőled a tisztátalanságot.


16. vers

Megszégyenülsz a népek szeme láttára, és akkor megtudod, hogy én vagyok az Úr.”


17. vers

Majd így szólt hozzám az Úr szava:


18. vers

Embernek fia! Izráel háza salakká lett nekem, mint a réz, az ón, a vas és az ólom a kemencében, ezüstsalakká lett.


19. vers

Ezért így szól az én Uram, az Úr: Mivel mindnyájan salakká lettetek, ezért íme, összegyűjtelek benneteket Jeruzsálem közepére.


20. vers

Ahogyan össze szokták gyűjteni az ezüstöt, a rezet, a vasat, az ólmot és az ónt a kemence közepére, hogy tüzet gerjesszenek rá a megolvasztására, úgy gyűjtelek össze titeket fölindulásomban és haragomban, és kemencébe vetlek és megolvasztalak titeket.


21. vers

Összegyűjtelek titeket, és rátok fúvom haragom tüzét, hogy megolvadjatok benne.


22. vers

Ahogyan megolvad az ezüst a kemence közepén, úgy olvadtok meg benne, és megtudjátok, hogy én, az Úr öntöttem ki rátok haragomat.


23. vers

Aztán így szólt hozzám az Úr szava:


24. vers

Embernek fia! Mondd neki: Tisztátalan föld vagy, amely nem kapott esőt a harag napján.


25. vers

Prófétái pártütők benne, olyanok, mint az ordító oroszlán, amely zsákmányt szerez: lelkeket esznek, kincset és értékeket rabolnak, sokasítják benne az özvegyek számát.


26. vers

Papjai erőszakot követtek el törvényemen, és tisztátalanná tették a nekem szentelt dolgokat. Nem tettek különbséget a szent és a közönséges között, és nem tanították meg, hogy mi a különbség a tiszta és tisztátalan között. Szombatjaimra sem voltak tekintettel, úgyhogy megszentségtelenítettek engem.


27. vers

Elöljárói olyanok benne, mint a zsákmányt ragadozó farkasok: vért ontanak, lelkeket veszítenek el, hogy nagy nyereségük legyen.


28. vers

Prófétái habarcsot kennek nekik: hiábavalóságot látnak, és hazugságot jövendölnek nekik, amikor ezt mondják: „Így szól az én Uram, az Úr”, holott az Úr nem beszélt.


29. vers

A föld népe zsarol és zsákmányt szerez, a szűkölködőt és szegényt sanyargatja, és a jövevényt törvénytelenül nyomorgatja.


30. vers

Kerestem közöttük valakit, aki falat húzna, és odaállna elém a résre az országért, hogy ne pusztítsam el, de senkit sem találtam.


31. vers

Ezért kiontom rájuk haragomat, megemésztem őket fölindulásom tüzével, és a fejükre olvasom útjukat – ezt mondja az én Uram, az Úr.

Fejezetek:


Könyvek