Ezékiel próféta könyve
16. fejezet
1. vers
Majd így szólt hozzám az Úr szava:
2. vers
Embernek fia! Add tudtára Jeruzsálemnek utálatos dolgait,
3. vers
és ezt mondd: Így szól az én Uram, az Úr Jeruzsálemhez: Származásod és születésed Kánaán földjéről való. Atyád emóri, anyád pedig hettita.
4. vers
Ilyen volt a születésed: azon a napon, amelyen megszülettél, nem vágták el köldökzsinórodat, és nem mostak meg vízzel, hogy tiszta legyél. Sóval sem dörzsöltek meg, és be sem pólyáztak.
5. vers
Szem meg nem szánt téged, hogy ezekből valamit is megtett volna veled, és könyörüljön rajtad. Hanem kivetettek a nyílt mezőre, mert utáltak, amely napon megszülettél.
6. vers
Ekkor elmentem melletted, láttam, hogy véredben vergődsz, és azt mondtam neked, amikor véredben voltál: Maradj életben! Majd újra azt mondtam neked, bár merő vér voltál: Maradj életben!
7. vers
Szépen megnövesztettelek, mint a mezei füvet, fölserdültél, fölnövekedtél, nagyon szép lettél, emlőd kitelt, szőrzeted kinőtt, de mezítelen és ruhátlan voltál.
8. vers
Ekkor elmentem melletted, és megláttalak. Íme, a szerelem korában voltál, és kiterjesztettem föléd szárnyamat, és elfedeztem mezítelenségedet. Megesküdtem neked, és szövetségre léptem veled – ezt mondja az én Uram, az Úr –, és az enyém lettél.
9. vers
Megmostalak vízzel, lemostam rólad véredet, és megkentelek olajjal.
10. vers
Hímzett ruhába öltöztettelek, bőrsarut adtam rád, majd gyolcsba burkoltalak, és selyemmel takartalak be.*
11. vers
Ékszerekkel ékesítettelek föl, karpereceket adtam kezeidre és láncot a nyakadra.
12. vers
Orrodba orrperecet adtam, a füleidbe függőket, és a fejedre ékes koronát.
13. vers
Fölékesítetted magadat arannyal és ezüsttel; fehér gyolcs-, selyem- és hímzett ruha lett az öltözeted. Finomlisztet, mézet és olajat ettél, nagyon megszépültél, és királyságra jutottál.
14. vers
Szépségednek híre ment a népek között, mert tökéletes volt az ékességeim által, amelyeket rád aggattam – ezt mondja az én Uram, az Úr.
15. vers
De te elbíztad magadat szépségedben. Hírhedt paráznává lettél, elárasztottál paráznaságoddal minden melletted elmenőt, és az övé lettél!*
16. vers
Fogtad a ruháidat, különböző színnel borított magaslatokat készítettél magadnak, és paráználkodtál rajtuk. Ilyen még nem volt, és nem is lesz!*
17. vers
Fogtad a tőlem kapott arany és ezüst ékszereidet, és férfiképmásokat csináltál magadnak belőlük, és azokkal paráználkodtál.
18. vers
Fogtad hímzett ruháidat, betakartad vele azokat, és eléjük vetetted az én olajomat és füstölőszeremet.
19. vers
Az én eledelemet, amelyet neked adtam – a finomlisztet, olajat és a mézet, amellyel etettelek –, eléjük raktad jó illatú áldozatul. Így történt – mondja az én Uram, az Úr. –
20. vers
Fogtad fiaidat és leányaidat, akiket nekem szültél, és őket is feláldoztad nekik eledelül. Hát nem volt már elég paráznaságodból,
21. vers
hogy még a fiaimat is megölted, és nekik adtad áldozatul?
22. vers
Utálatosságaidban és paráznaságaidban nem emlékeztél meg ifjúságod napjairól, amikor mezítelen és fedetlen voltál, véredben vergődve.
23. vers
Majd sok gonoszságod után – jaj, jaj neked, ezt mondja az én Uram, az Úr –
24. vers
halmot építettél magadnak, és magaslatot készítettél minden téren.
25. vers
Megépítetted magaslatodat minden keresztútnál, és utálatossá tetted szépségedet. Szétvetetted lábadat minden melletted elmenőnek, és sokasítottad paráznaságodat.
26. vers
Paráználkodtál Egyiptom fiaival, a szomszédaiddal, a nagytestűekkel, és sokasítottad paráznaságodat, hogy engem ingerelj.
27. vers
Íme, ezért kinyújtottam kezemet ellened, s kisebbé tettem a részedet. Odaadtalak gyűlölőid indulatának, a filiszteusok leányainak, akik pirulnak fajtalankodásod miatt.
28. vers
Asszíria fiaival is paráználkodtál, de nem teltél be velük. Paráználkodtál velük, és mégsem teltél be.
29. vers
Sokasítottad paráznaságodat a kalmárok földjén, Káldeában, de még ezzel sem teltél be.
30. vers
Milyen gyenge a szíved – ezt mondja az én Uram, az Úr –, hogy mindezeket megcselekedted, mint egy megzabolázhatatlan parázna.*
31. vers
Halmot emeltél magadnak minden keresztúton, és magaslatokat készítettél minden téren. De ebben nem olyan voltál, mint a parázna: nem törődtél a bérrel.
32. vers
Te házasságtörő asszony, aki férje helyett idegeneket fogad!
33. vers
Minden paráznának bért adnak, te viszont magad adtál ajándékot minden szeretődnek. Megfizetted őket, hogy hozzád jöjjenek mindenfelől paráznaságaidért.
34. vers
Paráznaságod fordítottja volt, mint más asszonyoké: nem teutánad jártak paráználkodni, hanem te adtál bért nekik, és nem neked adtak bért. Ez volt a különbség.
35. vers
Ezért halld meg az Úr beszédét, te parázna!
36. vers
Így szól az én Uram, az Úr: Mivel föltártad gyalázatodat, és fölfedted mezítelenségedet, amikor paráználkodtál szeretőiddel és minden utálatos bálványoddal, sőt fiaid vérét is nekik adtad,
37. vers
ezért íme, összegyűjtöm minden szeretődet, akiknek kedveskedtél: mindazokat, akiket szerettél, azokkal együtt, akiket gyűlöltél. Összegyűjtöm őket körülötted mindenfelől, és fölfedem előttük mezítelenségedet, hadd lássák egészen mezítelenségedet.
38. vers
És elítéllek téged a házasságtörő és vért ontó asszonyok ítéletével, és átadlak a féltékenység haragjának és a vérbosszúnak.
39. vers
A kezükbe adlak, szétdúlják halmaidat, és lerontják magaslataidat. Lehúzzák rólad ruháidat, elveszik ékszereidet, és ott hagynak mezítelenül és ruhátlanul.
40. vers
Gyűlést hívnak össze ellened, megköveznek, és összevagdalnak kardjaikkal.
41. vers
Házaidat tűzzel égetik meg, és ítéletet tartanak rajtad a többi asszony szeme láttára. Véget vetek paráznaságodnak, és többé nem adsz érte bért.
42. vers
Akkor lecsillapul haragom, megszűnik irántad féltékenységem. Megnyugszom, és többé nem haragszom.
43. vers
Mivel nem emlékeztél meg ifjúságod napjairól, és ingereltél engem mindezekkel, azért íme, én is fejedhez verem utadat – ezt mondja az én Uram, az Úr –, és többé nem cselekedhetsz fajtalanságot, sem mindezt az utálatosságot.
44. vers
Íme, aki példabeszéddel él, rólad veszi a példát, és így szól: Amilyen az anya, olyan a lánya is.
45. vers
Anyád leánya vagy te, aki megutálta férjét és fiait. Olyan vagy, mint nővéreid, akik megutálták férjüket és fiaikat. Anyátok hettita volt, apátok pedig emóri.
46. vers
A nénéd, Samária, aki leányaival együtt bal kezed felől lakik. Húgod pedig Sodoma és leányai, akik jobb kezed felől laknak.
47. vers
Egy kevés ideig nem az ő útjaikon jártál, és nem az ő utálatosságaik szerint cselekedtél. Azután gonoszabb lettél náluk minden utadban.
48. vers
Élek én – ezt mondja az Úr Isten –, hogy még húgod, Sodoma és leányai sem cselekedtek így, ahogyan te és leányaid cselekedtetek.
49. vers
Íme, ez volt húgodnak, Sodomának a bűne: bár fenségben és kenyérbőségben, gondtalan békességben élt ő és leányai, de a szűkölködő és szegény kezét nem fogta meg.
50. vers
Fölfuvalkodtak, utálatosságot cselekedtek előttem, én pedig elveszítettem őket, amikor ezt megláttam.
51. vers
Samária feleannyit sem vétkezett, mint te, mert több a te utálatosságod, mint az övé. Nőtestvéreid igazabbaknak bizonyultak nálad utálatosságaid miatt, amelyeket cselekedtél.
52. vers
Viseld hát te is gyalázatodat, amelyre pedig nénéidet ítélted, mert te náluk is utálatosabb bűnöket követtél el, még ők is igazabbak nálad. Szégyenülj meg hát te is, és viseld gyalázatodat, mivel nőtestvéreid nálad igazabbnak bizonyultak.
53. vers
De majd megfordítom sorsukat, Sodomának és leányainak sorsát, Samáriának és leányainak sorsát, és velük együtt a te sorsodat is megfordítom.
54. vers
Viseld azért gyalázatodat, és szégyenülj meg mindazok miatt, amiket cselekedtél, hogy ezáltal vigasztalást szerezz nekik.
55. vers
Nőtestvéreid, Sodoma és lányai visszakerülnek előbbi helyzetükbe, Samária és leányai is visszakerülnek előbbi helyzetükbe, és te és leányaid is visszakerültök előbbi helyzetetekbe.
56. vers
Nem volt-e húgod, Sodoma szóbeszéd tárgya a szádon kevélységed idején,
57. vers
mielőtt kitudódott gonoszságod? Ugyanígy gyalázatára vagy most Arám leányainak és minden körülötted lakónak, a filiszteusok leányainak, mindenkinek, aki utál téged körös-körül.
58. vers
Fajtalanságod és utálatosságaid következményét magadnak kell viselned – ezt mondja az Úr.
59. vers
Mert azt mondja az én Uram, az Úr: Ha úgy is cselekedtem veled, ahogyan te cselekedtél, amikor megvetetted az esküt, megszegted a szövetséget,
60. vers
mégis megemlékezem szövetségemről, amelyet ifjúságod napjaiban kötöttem veled, és örök szövetséget kötök veled.
61. vers
Akkor te is visszaemlékezel útjaidra, és elszégyelled magad. Magadhoz veszed nővéreidet és húgaidat, én pedig neked adom őket mint leányaidat, de nem a veled kötött szövetségem alapján.*
62. vers
És megerősítem veled szövetségemet, és megtudod, hogy én vagyok az Úr.
63. vers
Emlékezzél erre, pirulj, és szégyenedben többé ne nyisd ki a szádat, ha megkegyelmezek neked mindenért, amit cselekedtél – ezt mondja az én Uram, az Úr.
Könyvek
