Ezékiel próféta könyve
31. fejezet
1. vers
A tizenegyedik esztendőben, a harmadik hónapban, a hónap első napján így szólt hozzám az Úr szava:
2. vers
Embernek fia! Szólj a fáraónak, Egyiptom királyának és az ő népének:
„Kihez hasonlítasz nagyságodban?
3. vers
Íme, Asszíria cédrus volt a Libánonon,
szép ágai és sűrű gallyai árnyékot tartottak.
Magas növésű volt, a fellegekig ért a teteje.*
4. vers
Víz növelte naggyá,
a mélység vizei tették magassá,
folyóik körbefogták a helyet, ahova ültették,
és csak kis patakágaikat bocsátották
a mező többi fájához.
5. vers
Ezért lett magasabb növésű
a mező minden fájánál.
Sok ága lett,
s hosszúra nőttek gallyai a sok víztől,
amely felé kiterjesztette őket.
6. vers
Ágain rakott fészket minden égi madár,
gallyai alatt kölykezett a mező minden vadja,
és árnyékában sokféle nép lakott.
7. vers
Magassága és hosszan kinyúló ágai
széppé tették,
mert gyökerei bőséges vízig hatoltak.
8. vers
A cédrusok nem takarhatták el őt
Isten kertjében,
a ciprusoknak sem voltak
hozzá hasonlók az ágai,
és a platánoknak sem voltak
olyan gallyai, mint neki.
Isten kertjében egy fa sem
hasonlított hozzá szépségben.
9. vers
Széppé tettem őt sok ágával,
úgyhogy irigykedett rá az Éden minden fája
Isten kertjében.
10. vers
Ezért így szól az én Uram, az Úr: Mivel magasra nőtt, koronája a felhők közé nyúlt, és szíve fölfuvalkodott, mivel magas lett,
11. vers
ezért a nemzetek leghatalmasabbjának kezébe adtam őt, hogy bánjék el vele, gonoszsága miatt elűztem őt.
12. vers
Kivágták az idegenek, ledöntötték a nemzetek legkegyetlenebbjei. A hegyekre és a völgyekbe hullottak ágai, összetörtek gallyai a föld minden patakmedrében, és kijött árnyéka alól a föld valamennyi népe, és otthagyták.
13. vers
Ledőlt törzsén sokféle égi madár lakik, és ágaihoz gyűlik a mező minden vadja.
14. vers
Azért ne nőjön magasra egyetlen víz mellett lévő fa se, és ne emelje koronáját a felhők közé! Ne bízzon senki kevélyen önmagában, ha táplálja is a víz, mert mindenki halálra jut, a föld mélységébe, ugyanúgy, mint a többi ember, akik a sírba szálltak.
15. vers
Így szól az én Uram, az Úr: Azon a napon, amelyen leszállt a Seolba, gyászba öltöztettem miatta a mélység vizeit, és gátat vetettem folyóinak, és elzártam a sok vizet. Gyászba borítottam miatta a Libánont, a mező minden fája elepedt miatta.
16. vers
Zuhanásának hangjával megrendítettem a nemzeteket, amikor a Seolba taszítottam őt a többiekkel együtt, akik a sírba szállnak. És vigasztalást nyert a föld mélységében az Éden minden fája, a Libánon válogatott szépsége, mind, amit víz táplált.
17. vers
Mert ezek is leszálltak vele a sírba azokhoz, akiket fegyverrel öltek meg, segítőivel együtt, akik az ő árnyékában ültek a nemzetek között.*
18. vers
Kihez vagy hát hasonló dicsőségben és nagyságban Éden fái között? Hiszen le kell szállnod Éden fáival együtt a föld mélységébe! Körülmetéletlenek között fogsz feküdni azokkal együtt, akiket fegyver ölt meg. Így jár a fáraó és minden sokasága – ezt mondja az én Uram, az Úr.”
Könyvek
