Ezékiel próféta könyve
4. fejezet
1. vers
Te pedig, embernek fia, fogj egy téglát, tedd magad elé, és rajzolj rá egy várost, Jeruzsálemet!
2. vers
Indíts ellene ostromot, építs vele szemben ostromművet, emelj töltést, rendelj ellene táborokat, és állíts föl vele szemben faltörő kosokat körös-körül!
3. vers
Végy magadhoz egy vasserpenyőt, és állítsd föl vasfal gyanánt közted és a város között! Irányítsd rá erősen a tekintetedet, legyen ostrom alatt, ostromold azt! Jel ez Izráel házának.
4. vers
Te pedig feküdj a bal oldaladra, és vedd magadra Izráel házának a vétkét! Annyi napig viseld vétküket, ameddig úgy fekszel.
5. vers
Én pedig az ő vétkük éveit napokban számolva háromszázkilencven napban határoztam meg neked. Eddig viseld Izráel házának a vétkét.
6. vers
Ha ezt kitöltötted, másodszor feküdj a jobb oldaladra, és viseld Júda házának a vétkét negyven napig. Egy-egy napot egy-egy esztendőként számítottam neked.
7. vers
Irányítsd tekintetedet erősen Jeruzsálem ostromára, karod legyen föltűrve, és prófétálj ellene!
8. vers
És íme, megkötözlek, hogy ne fordulhass egyik oldaladról a másikra, míg be nem töltöd ostromod napjait.
9. vers
Azután végy magadnak búzát, árpát, babot, lencsét, kölest és tönkölyt. Tedd azokat egy edénybe, és készíts belőlük magadnak kenyeret! A napok száma szerint, amíg oldaladon fekszel, háromszázkilencven napig edd azt!
10. vers
Ételed pedig, amellyel élsz, húsz sékel súlyú legyen naponként, ezt edd időről időre.
11. vers
Vizet is kimérve igyál, a hín hatodrészét idd időről időre.
12. vers
Ételedet árpalepény formájában egyed, és emberi ganéjon süsd meg a szemük láttára!
13. vers
Ezt mondja az Úr: Így eszik majd Izráel fiai is tisztátalan kenyerüket a népek között, amelyek közé kiűzöm őket.
14. vers
Én erre azt mondtam: Jaj, Uram, Istenem! Íme, lelkemet még sohasem fertőztem meg, és ifjúságomtól fogva mind ez ideig nem ettem elhullott és szétmarcangolt állatot, és nem ment a számba tisztátalan hús.
15. vers
Ő erre azt mondta nekem: Nézd, megengedem neked, hogy marhaganéjt használj emberi ganéj helyett, és annál süsd meg kenyeredet.
16. vers
Majd azt mondta nekem: Embernek fia! Íme, eltöröm a kenyér botját Jeruzsálemben, és kenyerüket kimérve és rettegéssel eszik, és vizüket is kimérve és szorongva isszák,
17. vers
mivel szűkösen lesz kenyerük és vizük. Elborzadnak, ha egymásra néznek, és elsorvadnak vétkükben.
Könyvek
