Ezékiel próféta könyve
capítulo 29
verso 1
A tizedik esztendőben, a tizedik hónapban, a hónap tizenkettedik napján így szólt hozzám az Úr szava:
verso 2
Embernek fia! Vesd tekintetedet a fáraóra, Egyiptom királyára! Prófétálj ellene és egész Egyiptom ellen!
verso 3
Szólj, és ezt mondd: „Így szól az én Uram, az Úr:
Ím, ellened megyek, fáraó, Egyiptom királya,
te nagy szörnyeteg,
aki a folyóvizek között fekszel,
és azt mondod:
Enyém a folyóm, én alkottam magamnak!
verso 4
Horgokat vetek álladba, és azt cselekszem,
hogy folyóid halai
odaragadjanak pikkelyeidhez.
Kivonszollak téged folyóid közepéből,
és folyóid minden halát,
amelyek odaragadtak pikkelyeidhez.
verso 5
Kivetlek a pusztába téged,
és folyóid minden halát.
A nyílt mezőre esel,
nem szednek össze és nem temetnek el.
A földi vadaknak és az égi madaraknak
adlak eledelül.
verso 6
És megtudja Egyiptom minden lakosa, hogy én vagyok az Úr. Mert Izráel háza számára nádszálból való bot voltál.
verso 7
Amikor kézbe fogtak, összetörtél, és fölhasítottad egész vállukat. Amikor rád támaszkodtak, összeroppantál, és megroskasztottad egész derekukat.*
verso 8
Ezért így szól az én Uram, az Úr: Íme, fegyvert hozok ellened, és kiirtok belőled embert és állatot.
verso 9
Egyiptom földje pusztasággá és sivataggá lesz, és megtudják, hogy én vagyok az Úr. Mert azt mondta: Enyém a folyó, én alkottam.
verso 10
Ezért íme, ellened megyek, és folyóid ellen, és Egyiptom földjét nagy pusztaságok pusztaságává teszem Migdóltól Szevénéig és Kús határáig.
verso 11
Ne menjen át azon emberi láb, se állat lába ne járjon át rajta, és ne lakják negyven esztendeig.
verso 12
Egyiptom földjét pusztasággá teszem, és az elpusztult országok közé kerül. Városai az elpusztult városok közé kerülnek, és pusztán maradnak negyven esztendeig. Az egyiptomiakat pedig szétszórom a nemzetek közé, és szétszélesztem őket az országokba.”
verso 13
De így szól az én Uram, az Úr: Negyven esztendő múlva összegyűjtöm az egyiptomiakat a népek közül, akik közé szétszóródtak.
verso 14
Visszahozom Egyiptom foglyait, és visszaviszem őket Patrósz földjére, származási helyükre, és ott jelentéktelen királysággá lesznek.
verso 15
A többi királysághoz képest jelentéktelen lesz, és többé nem emeli magát a nemzetek fölé. Kicsivé teszem őket, hogy ne uralkodhassanak a nemzeteken.
verso 16
Nem lesz többé Izráel házának a bizodalma, nem emlékeztet többé arra a bűnre, hogy feléje hajoltak, és megtudják, hogy én, az Úr, Úr vagyok.
verso 17
A huszonhetedik esztendőben, az első hónapban, a hónap első napján így szólt hozzám az Úr szava:
verso 18
Embernek fia! Nebukadneccar, Babilon királya nehéz feladattal fárasztotta seregét Tírusz ellen. Minden fej belekopaszodott, és minden váll feltört, mégsem lett jutalma sem neki, sem seregének azért a munkáért, amellyel Tírusz miatt fáradozott.
verso 19
Ezért így szól az én Uram, az Úr: Íme, Nebukadneccarnak, a babiloni királynak adom Egyiptom földjét. Elveszi gazdagságát, elragadja zsákmányát, és prédát szerez. Ez lesz a jutalma seregének.
verso 20
Fáradozásáért, mert nekem tette ezt, fizetségéül neki adom Egyiptom földjét, azt mondja az én Uram, az Úr.
verso 21
Azon a napon szarvat növelek Izráel házának, és megnyitom közöttük a te szádat, és megtudják, hogy én vagyok az Úr.
Libros
