Ezékiel próféta könyve

capítulo 20


Capítulos:


verso 1

A hetedik esztendőben, az ötödik hónap tizedik napján férfiak jöttek hozzám Izráel vénei közül megkérdezni az Urat, és leültek előttem.


verso 2

Akkor így szólt hozzám az Úr szava:


verso 3

Embernek fia! Beszélj Izráel véneivel, és ezt mondd nekik: „Így szól az én Uram, az Úr: Ugye azért jöttetek, hogy megkérdezzetek engem? Élek én, hogy nem engedem, hogy megkérdezzetek engem – ezt mondja az én Uram, az Úr. –


verso 4

Akarod-e ítélni őket, akarod-e, embernek fia? Add hát tudtukra atyáik utálatosságait!”


verso 5

Ezt mondd nekik: „Így szól az én Uram, az Úr: Azon a napon, amelyen kiválasztottam Izráelt, és esküre emeltem kezemet Jákób háza utódainak, és megismertettem magamat velük Egyiptom földjén, esküre emeltem kezemet nekik, és azt mondtam: Én vagyok az Úr, a ti Istenetek!


verso 6

Azon a napon esküre emeltem kezemet nekik, hogy kihozom őket Egyiptom földjéről arra a földre, amelyet kinéztem nekik, amely tejjel és mézzel folyik, és minden ország ékessége.


verso 7

Azt mondtam nekik: Mindenki vesse el szeme elől az utálatosságokat, és ne tegyétek magatokat tisztátalanná Egyiptom bálványaival! Én vagyok az Úr, a ti Istenetek!


verso 8

De pártot ütöttek ellenem, s nem akartak hallgatni rám. Senki sem vetette el szeme elől az utálatosságokat, és nem hagyta el Egyiptom bálványait. Ezért azt mondtam, hogy kiöntöm rájuk haragomat, bevégzem haragomat rajtuk Egyiptom földjének közepén.


verso 9

De nevemre tekintettel cselekedtem, hogy ne érje azt gyalázat a népek szeme előtt, akik között tartózkodtak, és akiknek szeme előtt megismertettem magamat velük, hogy kihozzam őket Egyiptom földjéről.


verso 10

És kihoztam őket Egyiptom földjéről, és a pusztába vittem őket.


verso 11

Rendelkezéseket adtam nekik, megismertettem velük törvényeimet, amelyeket ha megcselekszik az ember, él általuk.


verso 12

Nekik adtam szombatjaimat is, hogy legyenek jelül köztem és közöttük, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő megszentelőjük.


verso 13

De pártot ütött ellenem Izráel háza a pusztában, nem jártak rendelkezéseim szerint, és megvetették törvényeimet, amelyeket ha megcselekszik az ember, él általuk. Igen tisztátalanná tették szombatjaimat is. Ezért azt mondtam, hogy kiöntöm rájuk haragomat a pusztában, hogy elveszítsem őket.


verso 14

De nevemre tekintettel cselekedtem, hogy ne érje azt gyalázat a népek szeme előtt, akiknek szeme láttára kihoztam őket.


verso 15

Ám esküre emeltem nekik kezemet a pusztában, hogy nem viszem be őket arra a földre, amelyet nekik adtam, amely tejjel és mézzel folyik, és ékessége minden országnak,


verso 16

mivel törvényeimet megvetették, nem jártak rendelkezéseim szerint, és tisztátalanná tették szombatjaimat, mert bálványaik után járt a szívük.


verso 17

Mégis megszánta őket a szemem, nem veszítettem el őket, és nem vetettem véget nekik a pusztában,


verso 18

hanem azt mondtam fiaiknak a pusztában: Ne járjatok atyáitok szokásai szerint, ne tartsátok meg törvényeiket, s ne tegyétek tisztátalanná magatokat bálványaikkal!


verso 19

Én vagyok az Úr, a ti Istenetek! Az én rendelkezéseim szerint járjatok, az én törvényeimet tartsátok meg, és azokat cselekedjétek!


verso 20

Szenteljétek meg szombatjaimat, hogy jelül legyenek köztem és köztetek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek.


verso 21

De a fiak is pártot ütöttek ellenem, nem jártak rendelkezéseim szerint, és nem tartották meg törvényeimet, hogy azokat cselekedjék, amiket ha az ember megcselekszik, él általuk; és szombatjaimat is tisztátalanná tették. Ezért azt mondtam, hogy kiöntöm rájuk haragomat, bevégzem rajtuk haragomat a pusztában.


verso 22

De visszavontam kezemet, és nevemre tekintettel cselekedtem, hogy meg ne gyalázzák azt a népek előtt, akiknek szeme láttára kihoztam őket.


verso 23

Esküre emeltem nekik kezemet a pusztában, hogy elszélesztem őket a népek közé, és szétszórom őket az országokba,


verso 24

mivel törvényeimet nem cselekedték, rendelkezéseimet megvetették, tisztátalanná tették szombatjaimat, és szemük atyáik bálványain csüngött.


verso 25

Ezért én is adtam nekik olyan rendelkezéseket, amelyek nem jók, és olyan törvényeket, amelyek által nem fognak élni.


verso 26

Tisztátalanná tettem őket ajándékaikkal, amikor áldozatul vittek minden elsőszülöttet, hogy elpusztítsam őket, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr.


verso 27

Ezért, embernek fia, szólj Izráel házának, mondd nekik, hogy így szól az én Uram, az Úr: Még abban is gyalázattal illettek engem atyáitok, hogy hűtlenül cselekedtek velem.


verso 28

Én bevittem őket arra a földre, amelyért esküre emeltem kezemet, hogy nekik adom, de ők ahol csak megláttak egy magas halmot vagy egy sűrű lombú fát, ott mutatták be véresáldozataikat, és haragra ingerlő ajándékokat adtak. Ott áldozták engesztelő illatáldozatukat, és ott öntötték ki italáldozataikat.


verso 29

Ekkor azt mondtam nekik: Mi ez a magaslat, ahová gyülekeztek? (Ezért nevezik azt Bamának mindmáig.)


verso 30

Ezért ezt mondd Izráel házának: Így szól az én Uram, az Úr: Atyáitok módjára teszitek tisztátalanná magatokat, és az ő utálatosságaikkal paráználkodtok!


verso 31

Tisztátalanná teszitek magatokat, amikor ajándékaitokat hozzátok, amikor tűzben áldozzátok föl fiaitokat minden bálványotok előtt mindmáig; és még én engedjem, hogy megkérdezzetek engem, Izráel háza? Élek én – mondja az én Uram, az Úr –, hogy nem engedem, hogy megkérdezzetek engem!


verso 32

Nem válik valóra, ami a lelketekben támadt, amikor azt mondjátok: Olyanok legyünk, mint a többi nép, mint más országok nemzetségei, és szolgáljunk fának és kőnek.


verso 33

Élek én, mondja az én Uram, az Úr, hogy erős kézzel, kinyújtott karral, de áradó haraggal uralkodom rajtatok.


verso 34

Kiviszlek titeket a népek közül, és összegyűjtelek titeket az országokból, ahová elszéledtetek, erős kézzel, kinyújtott karral és áradó haraggal.


verso 35

A népek pusztájába vezetlek titeket, ahol szemtől szemben állva törvénykezem veletek.


verso 36

Ahogyan atyáitokkal törvénykeztem Egyiptom földjének pusztájában, úgy törvénykezem veletek – ezt mondja az én Uram, az Úr.


verso 37

Botom alatt viszlek benneteket, és a szövetség kötelékébe vonlak titeket.


verso 38

Kitakarítom közületek a pártoskodókat és az ellenem lázadókat, és kihozom őket arról a földről, ahol jövevények voltak, de Izráel földjére nem fognak bemenni, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!


verso 39

Ti pedig, Izráel háza – ezt mondja az én Uram, az Úr, járjatok csak mind a bálványaitok után, és szolgáljatok azoknak! De azután bizony hallgatni fogtok rám, és többé nem teszitek tisztátalanná szent nevemet ajándékaitokkal és bálványaitokkal.*


verso 40

Mert szent hegyemen, Izráel magas hegyén – ezt mondja az én Uram, az Úr, ott fog nekem szolgálni együtt Izráel egész háza azon a földön. Ott majd kedvemet lelem bennük, szívesen veszem ott áldozataitokat és ajándékaitok első zsengéjét, és mindent, amit nekem szenteltek.


verso 41

Mint kedves illatban gyönyörködöm bennetek, amikor kihozlak titeket a népek közül, és egybegyűjtelek titeket az oszágokból, amelyekbe elszéledtetek, és megszenteltetem bennetek a népek szeme láttára.


verso 42

Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor beviszlek titeket Izráel földjére, arra a földre, amelyért esküre emeltem kezemet, hogy atyáitoknak adom.


verso 43

Ott majd visszaemlékeztek útjaitokra s minden cselekedetetekre, amelyekkel tisztátalanná tettétek magatokat. Akkor megutáljátok magatokat minden gonoszságotok miatt, amiket cselekedtetek.


verso 44

Akkor majd megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor az én nevemért cselekszem veletek, és nem a ti gonosz útjaitok és romlott cselekedeteitek szerint, ó, Izráel háza! – ezt mondja az én Uram, az Úr.


verso 45

Majd így szólt hozzám az Úr szava:


verso 46

Embernek fia! Fordítsd arcodat dél felé, és szólj délnek, prófétálj a déli mezőség erdeje ellen!


verso 47

Ezt mondd a déli vidék erdőjének: Halld meg az Úr beszédét! Így szól az én Uram, az Úr: Íme, tüzet gyújtok benned, hogy megemésszen benned minden zöldellő és minden száraz fát. Nem alszik ki az égő láng, és megég benne minden arc déltől északig.


verso 48

És meglátja majd minden test, hogy én, az Úr gyújtottam meg azt, mert nem alszik ki.


verso 49

Erre azt mondtam: Jaj, Uram, Istenem! Ők azt mondják rólam: Ez mindig példázatokat mond nekünk!

Capítulos:


Libros