Ezékiel próféta könyve
capítulo 28
verso 1
Azután így szólt hozzám az Úr szava:
verso 2
Embernek fia! Ezt mondd Tírusz fejedelmének: Így szól az én Uram, az Úr:
„Mivel fölfuvalkodott a szíved, és azt mondtad:
Isten vagyok én,
Isten székében ülök a tenger szívében,
holott te csak ember vagy és nem Isten,
mégis olyanná tetted szívedet,
amilyen Isten szíve,
verso 3
íme, bölcsebb vagy Dánielnél,
semmi rejtett dolog nem marad homályban neked!*
verso 4
Bölcsességeddel és értelmeddel
gyűjtöttél magadnak gazdagságot.
Aranyat és ezüstöt gyűjtöttél kincseskamráidba.
verso 5
Kalmárságod nagy bölcsességével
megsokasítottad gazdagságodat,
és fölfuvalkodott a szíved gazdagságod miatt,
verso 6
ezért így szól az én Uram, az Úr:
Mivel olyanná tetted szívedet,
amilyen Isten szíve,
verso 7
íme, idegeneket hozok rád,
a nemzetek legkegyetlenebbjeit.
Kivonják kardjaikat
bölcsességed szépsége ellen,
és beszennyezik fényességedet.
verso 8
Sírgödörbe taszítanak,
s meghalsz halálra sebzetten
a tenger szívében.
verso 9
Vajon mondod-e majd gyilkosaid előtt is:
Isten vagyok én?
Csupán ember vagy és nem Isten
a téged gyilkoló kezében!
verso 10
A körülmetéletlenek halálával halsz meg,
idegenek keze által.
Mert én szóltam”
– ezt mondja az én Uram, az Úr.
verso 11
Azután így szólt hozzám az Úr szava:
verso 12
Embernek fia! Kezdj siratóéneket Tírusz királyáról, és mondd neki: Így szól az én Uram, az Úr:
„Te voltál az arányosság pecsétgyűrűje, />
tele bölcsességgel, tökéletes szépségben.
verso 13
Édenben, Isten kertjében voltál,
mindenféle drágakővel borítva:
rubinnal, topázzal és jáspissal,
krizolittal, ónixszal és berillel, zafírral,
karbunkulussal és smaragddal.
Foglalataid és véseteid aranyból készültek />
azon a napon, amelyen megteremtettél.
verso 14
Fölkent oltalmazó kerúb voltál, />
és odaállítottalak téged,
hogy Isten szent hegyén legyél;
tüzes kövek közt jártál.
verso 15
Feddhetetlen voltál útjaidon
attól a naptól fogva, amelyen teremtettél,
míg gonoszság nem lett található benned.
verso 16
Kereskedelmed nagysága miatt
bensőd erőszakossággal telt meg,
és vétkeztél.
Azért levetettelek az Isten hegyéről,
és elkergettelek,
te oltalmazó kerúb a tüzes kövek közül.
verso 17
Szíved fölfuvalkodott szépséged miatt.
Fényességeddel megrontottad bölcsességedet.
Földre vetettelek a királyok előtt,
látványosságul adtalak nekik.
verso 18
Bűneid sokaságával,
hamis kereskedéseddel
tisztátalanná tetted szent helyeidet.
Azért tüzet hoztam ki bensődből,
és ez emésztett meg.
Hamuvá tettelek a földön
mindenki szeme láttára.
verso 19
Mindnyájan elborzadnak miattad,
akik ismertek a népek közt,
rémséges véget érsz,
és soha többé nem leszel!”
verso 20
Azután így szólt hozzám az Úr szava:
verso 21
Embernek fia! Vesd tekintetedet Szidónra, és prófétálj ellene!
verso 22
Ezt mondd: „Így szól az én Uram, az Úr:
Íme, ellened megyek, Szidón,
és megdicsőítem magamat rajtad.
Majd megtudják, hogy én vagyok az Úr,
amikor ítéletet hozok,
és megszentelem magamat benne.
verso 23
Dögvészt bocsátok rá,
és vérontást utcáira,
hullanak benne a sebesültek,
mert fegyver tör rá mindenfelől,
hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr!
verso 24
Nem lesz többé Izráel házának szúró tövis és fájdalmat okozó tüske mindazok között, akik körülötte vannak, akik megvetik őt, és akkor megtudják, hogy én vagyok az Úr.
verso 25
Így szól az én Uram, az Úr: Amikor összegyűjtöm Izráel házát a népek közül, akik közé szétszóródtak, akkor megszentelem magamat bennük a népek szeme láttára, mert a maguk földjén fognak lakni, amelyet szolgámnak, Jákóbnak adtam.
verso 26
Biztonságban laknak ott, házakat építenek, és szőlőket ültetnek. Biztonságban lakhatnak, és amikor végrehajtom ítéletemet mindazokon, akik körülöttük vannak, és megvetették őket, akkor megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenük.”
Libros
