chapter 7
Ezután Jézus továbbra is Galileában maradt, mivel nem akart Júdeába menni, mert a zsidók meg akarták őt ölni.
Közel volt azonban a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep.
A testvérei ezt mondták neki: „Menj Júdeába, hogy a tanítványaid is lássák mindazt, amit teszel.
Mert senki sem tesz semmit titokban, ha közismert akar lenni. Ha ezeket teszed, úgy tedd, hogy mindenki lássa.”
A testvérei ugyanis nem hittek benne.
Ezért Jézus ezt mondta nekik: „Az én időm még nincs itt, de nektek minden idő alkalmas.
Titeket nincs oka gyűlölni a világnak, engem viszont gyűlöl, mert tanúskodom róla, hogy a cselekedetei gonoszak.
Ti menjetek fel az ünnepre, de én még nem megyek fel, mert az én időm még nem jött el.”
Így, miután ezeket elmondta nekik, ott maradt Galileában.
Amikor azonban a testvérei már felmentek az ünnepre, ő is felment, de nem nyilvánosan, hanem titokban.
A zsidók keresni kezdték őt az ünnepen, és ezt mondták: „Hol van az az ember?”
A tömegben sokan sugdolózni kezdtek, és némelyek ezt mondták róla: „Ő jó ember.” Mások ezt mondták: „Nem az, mert félrevezeti a sokaságot.”
Nyíltan persze senki sem beszélt róla, ugyanis féltek a zsidóktól.
Mikor az ünnep fele már eltelt, Jézus felment a templomba, és tanítani kezdett.
A zsidók elcsodálkoztak, és ezt mondták: „Hogyhogy ez az ember ismeri az Írásokat, mikor nem is tanult az iskolákban?”
Jézus erre így válaszolt nekik: „Amit tanítok, az nem tőlem van, hanem attól, aki küldött engem.
Ha valaki cselekedni szeretné az Isten akaratát, tudni fogja, hogy a tanítás Istentől van-e, vagy a saját gondolataimat mondom.
Aki a saját gondolatait mondja, az a saját dicsőségét keresi. Aki azonban annak a dicsőségét keresi, aki küldte őt, az igaz, és nincs benne igazságtalanság.
Nem Mózes adta nektek a törvényt? Mégsem engedelmeskedik a törvénynek egyikőtök sem. Miért akartok megölni engem?”
A sokaság így válaszolt: „Démon van benned. Ki akar téged megölni?”
Jézus ezt mondta nekik: „Egyetlen tettet vittem véghez, és mindnyájan csodálkoztok.
Ezért gondoljátok végig: Mózes nektek adta a körülmetélkedésről szóló törvényt – nem mintha Mózestől volna, hanem az ősapáitól van –, és körülmetélitek az embert sabbaton.
Ha ti körülmetéltek egy embert sabbaton, hogy ne hágjátok át Mózes törvényét, akkor miért vagytok rám dühösek amiatt, hogy meggyógyítottam egy embert sabbaton?
Ne ítéljetek többé a külső alapján, hanem igazságosan ítéljetek.”
Ekkor Jeruzsálem lakói közül némelyek elkezdték mondogatni: „Nem ő az, akit meg akarnak ölni?
Most mégis a nyilvánosság előtt beszél, és nem szólnak neki semmit. Talán a vezetőink megbizonyosodtak róla, hogy ő a Krisztus?
De hiszen róla tudjuk, honnan való, viszont amikor a Krisztus eljön, senki sem fogja tudni, hogy honnan való.”
Amikor Jézus a templomban tanított, hangosan ezt mondta: „Ismertek engem, és tudjátok, honnan való vagyok. Én nem a magam kezdeményezéséből jöttem. Aki küldött engem, az valóságos, és ti nem ismeritek őt.
Én ismerem őt, mert a képviselője vagyok, és ő küldött el engem.”
Ezért azon voltak, hogy elfogják, de senki sem vetett rá kezet, mert még nem jött el az ő órája.
Mégis sokan hittek benne a sokaságból, és ezt mondták: „Amikor a Krisztus eljön, ő sem fog több jelet tenni, mint amennyit ez az ember tesz, nem igaz?”
A farizeusok hallották, hogy a sokaság ezeket mondogatja róla, és a magas rangú papok és a farizeusok hivatalszolgákat küldtek ki, hogy fogják el.
Jézus ekkor ezt mondta: „Még egy kis ideig veletek vagyok, mielőtt elmegyek ahhoz, aki küldött engem.
Keresni fogtok engem, de nem találtok meg, és ahová én megyek majd, oda ti nem jöhettek.”
A zsidók azért ezt mondták maguk közt: „Hová szándékozik ez menni, hogy nem találjuk meg? Csak nem a görögök közt szétszéledt zsidókhoz akar menni, és a görögöket tanítani?
Mit értett azon, amikor ezt mondta: »Keresni fogtok engem, de nem találtok meg, és ahová én megyek majd, oda ti nem jöhettek.«”
Az utolsó napon pedig, az ünnep nagy napján, Jézus felállt, és fennhangon ezt mondta: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyon.
Aki hisz bennem, »annak bensőjéből életadó víz folyamai ömlenek majd«, ahogy az írás mondja.”
Ezt azonban a szellemről mondta, melyet később azoknak kellett kapniuk, akik hisznek őbenne. Mert még nem kapták meg a szellemet, ugyanis Jézus még nem dicsőült meg.
Néhányan a sokaságból, akik hallották ezeket a szavakat, elkezdték mondogatni: „Valóban ő a próféta.”
Mások ezt mondták: „Ő a Krisztus.” Némelyek viszont ezt mondták: „De a Krisztus nem Galileából jön, nem igaz?
Hát nem azt mondja az írás, hogy a Krisztus Dávid utódai közül származik, és Betlehemből, abból a faluból jön, ahol Dávid volt?”
A sokaság pedig megosztottá vált miatta.
Némelyek közülük el akarták fogni, de senki nem vetette rá a kezét.
A hivatalszolgák tehát visszamentek a magas rangú papokhoz és a farizeusokhoz, és ez utóbbiak ezt kérdezték tőlük: „Miért nem hoztátok ide?”
A hivatalszolgák így feleltek: „Soha senki nem beszélt még úgy, mint ez az ember.”
A farizeusok erre így válaszoltak: „Csak nem vezetett félre titeket is?
Hát hisz benne valaki a vezetőink vagy a farizeusok közül?
De ez a sokaság, amely nem ismeri a törvényt, átkozott.”
Nikodémusz, aki korábban már elment Jézushoz, és aki közülük való volt, megkérdezte tőlük:
„Vajon a törvényünk szerint nem csak akkor ítélünk el egy embert, ha előbb meghallgattuk, és megtudtuk, mit tesz?”
Így válaszoltak neki: „Csak nem Galileából való vagy te is? Nézz utána, és meglátod, hogy Galileából nem származik próféta.”