chapter 7
Amikor a király a saját házában lakott, és Jehova mindenfelől nyugalmat adott neki az összes ellenségétől,
akkor a király így szólt Nátán prófétához: „Én itt cédrusból készült házban lakom, míg az igaz Isten ládája sátorlapok között van.”
Nátán erre ezt mondta a királynak: „Menj csak, és tedd meg mindazt, ami a szívedben van, mert Jehova veled van.”
Még azon az éjszakán Jehova így szólt Nátánhoz:
„Menj, és mondd meg a szolgámnak, Dávidnak: »Ezt mondja Jehova: ’Te építenél nekem házat, hogy ott lakjam?
Hiszen nem laktam én házban attól a naptól fogva, hogy kihoztam Izrael népét Egyiptomból, mind a mai napig, hanem sátorban és hajlékban vándoroltam.
Mindaz idő alatt, amíg az izraelitákkal mentem, vajon mondtam-e egy szóval is Izrael bármelyik törzsfőjének, akit népem, Izrael terelgetésére jelöltem ki: „Miért nem építettetek nekem házat cédrusból?”’«
Most tehát így szólj az én szolgámhoz, Dávidhoz: »Ezt mondja a seregek Jehovája: ’Én hoztalak el a legelőről, a nyáj mögül, hogy vezetője légy népemnek, Izraelnek.
Veled leszek, bármerre mész is, és kiirtom előled összes ellenségedet. Naggyá teszlek, és olyan hírneved lesz a földön, mint a nagy embereknek.
Helyet jelölök ki népemnek, Izraelnek. Letelepítem őket, és ott fognak lakni, és nem háborgatják őket többé. Nem fogják megint nyomorgatni őket a gonoszok, mint ahogy a múltban tették,
attól a naptól fogva, hogy bírákat jelöltem ki népem, Izrael fölé. És nyugalmat adok neked minden ellenségedtől.
Jehova azt is megmondta neked, hogy házat készít számodra Jehova.
Amikor letelnek napjaid, és meghalsz, akkor utódodat, a saját fiadat teszem királlyá utánad, és megszilárdítom a királyságát.
Ő fog házat építeni nevem tiszteletére, én pedig örökre megszilárdítom királysága trónját.
Atyjává leszek, ő pedig fiammá lesz. Ha valami helytelenséget követ el, megfeddem őt az emberek vesszejével és az emberek fiainak csapásaival.
Nem fogom megvonni tőle odaadó szeretetemet, mint ahogy megvontam azt Saultól, akit eltávolítottam az utadból.
A házad és a királyságod örökre rendíthetetlen marad. A trónod örökre szilárd lesz.’«”
Nátán elmondta Dávidnak mindezeket a szavakat és az egész látomást.
Dávid király akkor bement Jehova elé, leült, és így szólt: „Ki vagyok én, ó, legfőbb Úr, Jehova? És mi az én családom, hogy eljuttattál idáig?
És mintha ez nem lenne elég, ó, legfőbb Úr, Jehova, még a távoli jövőre nézve is szólsz a te szolgád házáról, és ez rendelkezés minden embernek, ó, legfőbb Úr, Jehova!
Mit is mondhatna még neked a szolgád, Dávid, amikor olyan jól ismersz engem, ó, legfőbb Úr, Jehova!
Szavaddal és akaratoddal összhangban tetted mindezeket a nagy dolgokat, és feltártad őket szolgádnak.
Ezért vagy te oly nagy, ó, legfőbb Úr, Jehova! Nincs hozzád hasonló, és nincs Isten rajtad kívül. Mindaz, amit hallottunk, csak megerősíti ezt.
Melyik nemzet olyan a földön, mint a te néped, Izrael? Isten elment, és megváltotta őket mint népét, nevet szerzett magának azáltal, hogy nagy és csodálatot keltő dolgokat tett értük. Elűzted a nemzeteket és isteneiket a népedért, amelyet megváltottál magadnak Egyiptomból.
Megszilárdítottad népedet, Izraelt, hogy örökké a néped legyen. És te, ó, Jehova, te lettél Istenük!
Most pedig, ó, Jehova Isten, teljesítsd be azt az örök érvényű ígéretet, amelyet szolgádról és a házáról mondtál, és cselekedj az ígéreteddel összhangban.
Legyen felmagasztalva a neved örökre, hogy az emberek ezt mondják: »A seregek Jehovája az Isten Izrael fölött«, és szilárduljon meg előtted szolgádnak, Dávidnak a háza.
Mert te, a seregek Jehovája, Izrael Istene, kinyilatkoztattad a szolgádnak: »Házat építek neked.« Ezért vette a bátorságot a te szolgád, hogy ezzel az imával forduljon hozzád.
Most azért, ó, legfőbb Úr, Jehova, te vagy az igaz Isten, és a szavaid igazak, és te ígérted ezeket a jó dolgokat szolgádnak.
Ezért ha jónak látod, áldd meg a te szolgád házát, hogy örökre fennmaradjon előtted, hiszen te, ó, legfőbb Úr, Jehova, megígérted ezt, és a te áldásoddal legyen örökké áldott a te szolgád háza!”