chapter 16
Amikor Dávid egy kissé túljutott a hegy tetején, szembejött vele Ciba, Mefibóset szolgája két fölnyergelt szamárral. 200 kenyér, 100 mazsolalepény, és 100 lepény volt rajtuk, mely nyári gyümölcsből készült, továbbá egy nagy korsó bor.
A király ekkor így szólt Cibához: „Miért hoztad ezeket?” Ciba ezt felelte: „A szamarak a király háznépe számára vannak, hogy rájuk üljenek, a kenyér és a nyári gyümölcs az embereidnek, hogy egyenek, a bor pedig azoknak, akik kimerültek a pusztában, hogy igyanak.”
A király ekkor így szólt: „És hol van uradnak fia?” Ciba erre ezt mondta a királynak: „Jeruzsálemben van, mert azt mondta: »Izrael népe ma visszaadja nekem apám királyi uralmát.«”
A király akkor így szólt Cibához: „A tiéd mindaz, ami Mefibóseté.” Ciba erre ezt válaszolta: „Meghajlok előtted. Bárcsak elnyerném a jóindulatodat, uram, királyom!”
Amikor Dávid király eljutott Bahurimig, kijött onnan egy ember, aki Saul házának családjából való volt, név szerint Simei, Gera fia. Miközben jött, szitkozódott.
Köveket hajigált Dávidra és összes szolgájára, valamint minden emberére és kiemelkedő harcosára, akik a király jobbján és balján voltak.
Simei így szitkozódott: „Menj innen, menj innen te semmirekellő, akinek annyi vér tapad a kezéhez!
Jehova megfizetett neked, mert megölted Saul házát, és elvetted tőle a királyságot. Ezért Jehova a fiadnak, Absolonnak adja a királyságot. Most aztán bajban vagy, mert vér tapad a kezedhez!”
Abisai, Céruja fia akkor így szólt a királyhoz: „Mit szidalmazza ez a holt eb uramat, a királyt? Kérlek, hadd menjek oda, hogy a fejét vegyem.”
A király azonban ezt mondta: „Ne törődjetek vele, Céruja fiai! Hadd szidalmazzon csak, hisz Jehova mondta neki: »Szórj szitkot Dávidra!« Ki mondhatná hát: »Miért teszed ezt?«”
Dávid akkor így szólt Abisaihoz és minden szolgájához: „Ha a saját fiam, aki tőlem származik, az életemre tör, akkor mennyivel inkább egy benjáminita! Hagyjátok, hadd szitkozódjon, mert Jehova mondta ezt neki.
Jehova talán meglátja nyomorúságomat, és Jehova jóval jutalmaz meg a mai napon rám szórt szitkok helyett.”
Dávid és az emberei tehát továbbmentek az úton, Simei pedig a hegy oldalán, velük egy vonalban haladt, és közben szitkozódott, köveket hajigált, és csak úgy szórta a port.
Végül a király és a vele levő egész nép kimerülten megérkeztek, majd kipihenték magukat.
Időközben Absolon és az emberei megérkeztek Jeruzsálembe, és Ahitófel is velük volt.
Amikor aztán az arkita Húsai, Dávid barátja bement Absolonhoz, ezt mondta neki: „Éljen sokáig a király! Éljen sokáig a király!”
Absolon erre így szólt Húsaihoz: „Hát így szereted te a barátodat? Miért nem tartottál vele?”
Húsai erre ezt mondta Absolonnak: „Nem. Én annak az oldalán állok, akit Jehova, ezek az emberek és a többi izraelita választott. Én vele tartok.
És megint csak azt mondom: Kit szolgáljak? Hát nem a fiát? Ahogy szolgáltam apádat, úgy téged is szolgállak.”
Absolon később így szólt Ahitófelhez: „Adj tanácsot! Mit tegyünk?”
Ahitófel erre ezt mondta Absolonnak: „Feküdj le apád másodfeleségeivel, akiket itt hagyott, hogy gondját viseljék a háznak. Akkor egész Izrael meghallja majd, hogy magadra haragítottad az apádat, és így megerősödnek azok, akik támogatnak téged.”
Így hát sátrat állítottak fel Absolonnak a tetőn, és Absolon lefeküdt apja másodfeleségeivel egész Izrael szeme láttára.
Azokban a napokban úgy tekintettek Ahitófel tanácsára, mint az igaz Isten szavára. Dávid is, és Absolon is így tekintett Ahitófel minden tanácsára.
The software aims to connect everyone with the text of the Bible on a quickly accessible, customisable interface.
The name refers to both connectivity and speed…
“Let every man be swift to hear, slow to speak, and slow to anger!”
With love, Tom Károly