Mózes negyedik könyve

chapter 16


Chapters:


verse #1

Kórah pedig, Jichár fia, aki Lévi fiának, Kehátnak a fia volt, összefogott Dátánnal és Abirámmal, Eliáb fiaival meg Ónnal, Pelet fiával, aki Rúben fia volt,


verse #2

és fölkeltek Mózes ellen Izráel fiai közül kétszázötven emberrel együtt, akik a gyülekezet vezetői voltak, tanácsbeli, jól ismert emberek.


verse #3

Összegyűltek Mózes és Áron ellen, és azt mondták nekik: Sokat tulajdonítotok magatoknak, holott az egész gyülekezet, ezek mindnyájan szentek, és közöttük van az Úr! Miért emelitek hát magatokat az Úr gyülekezete fölé?


verse #4

Mikor meghallotta ezt Mózes, arcra borult,


verse #5

és így szólt Kórahhoz és egész csoportjához: Reggel megmutatja az Úr, ki az övé, és ki a szent, és kit fogadott magához. Mert akit magának választott, azt magához fogadja.


verse #6

Ezt cselekedjétek hát: Kórah és egész csoportja, vegyetek magatokhoz tömjénezőket,


verse #7

tegyetek bele tüzet, rakjatok rá füstölőszert az Úr előtt holnap, és az a férfiú lesz szent, akit kiválaszt az Úr. Sokat tulajdonítotok magatoknak, Lévi fiai!


verse #8

Majd azt mondta Mózes Kórahnak: Halljátok meg, kérlek, Lévi fiai!


verse #9

Hát keveslitek, hogy titeket Izráel Istene különválasztott Izráel gyülekezetétől, hogy magához fogadjon titeket, hogy szolgáljatok az Úr hajlékánál, hogy a gyülekezet szolgálatában álljatok?


verse #10

És hogy magának fogadott téged és minden testvéredet, Lévi fiait is veled együtt? Most még a papságot is kívánjátok?


verse #11

Bizony te és egész csoportod az Úr ellen fogtatok össze. Mert ki az az Áron, hogy őellene zúgolódtok?


verse #12

Azután Mózes hívatta Dátánt és Abirámot, Eliáb fiait. De ők így feleltek: Nem megyünk föl!


verse #13

Nem elég, hogy fölhoztál minket a tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj minket e pusztában? Még hatalmaskodni is akarsz rajtunk?


verse #14

Éppen nem tejjel és mézzel folyó földre hoztál minket, és nem adtál nekünk örökségül sem szántóföldet, sem szőlőt! Vagy ki akarod szúrni az emberek szemét? Nem megyünk föl!


verse #15

Ekkor nagyon megharagudott Mózes, és azt mondta az Úrnak: Ne tekints áldozatukra! Egy szamarat sem vettem el tőlük, és egyiküknek sem tettem rosszat.


verse #16

Ezután azt mondta Mózes Kórahnak: Te és egész csoportod legyen holnap az Úr színe előtt: te, ők és Áron.


verse #17

Mindegyikőtök fogja a tömjénezőjét, tegyetek bele füstölőszert, és vigyétek az Úr elé. Mindenki a maga tömjénezőjét, kétszázötven tömjénezőt. Te is, és Áron is, mindenki a maga tömjénezőjét.


verse #18

Erre mindenki fogta a tömjénezőjét, és tüzet tettek bele, füstölőszert raktak rá, és megálltak a gyülekezet sátrának bejáratánál, Mózes és Áron is.


verse #19

Kórah pedig összegyűjtötte ellenük az egész gyülekezetet a gyülekezet sátrának bejáratához. Ekkor megjelent az Úr dicsősége az egész gyülekezetnek.


verse #20

Ekkor így szólt az Úr Mózeshez és Áronhoz:


verse #21

Váljatok külön e gyülekezettől, hogy megemésszem őket egy szempillantás alatt.


verse #22

Ők pedig arcra borultak, és azt mondták: Minden test lelkének Istene! Nem egy férfi vétkezett-e, és te az egész gyülekezetre haragszol?


verse #23

Akkor így szólt az Úr Mózeshez:


verse #24

Így szólj a gyülekezethez: Menjetek el Kórah, Dátán és Abirám hajlékának környékéről!


verse #25

Ekkor Mózes fölkelt, és odaindult Dátán és Abirám felé, és követték őt Izráel vénei is.


verse #26

Majd így szólt a gyülekezethez: Távozzatok ezeknek az istentelen embereknek sátraitól, és semmijüket se érintsétek, hogy el ne vesszetek az ő bűneik miatt.


verse #27

Ekkor elmentek Kórah, Dátán és Abirám hajléka mellől. Dátán és Abirám pedig kimentek, és megálltak sátraik bejáratánál feleségeikkel, fiaikkal és apró gyermekeikkel.


verse #28

Ekkor azt mondta Mózes: Ebből tudjátok meg, hogy az Úr küldött engem, hogy véghez vigyem mindezt a dolgot, és nem magamtól indultam:


verse #29

ha úgy halnak meg ezek, ahogy minden más ember meghal, és ha minden más ember büntetése szerint bűnhődnek ezek, akkor nem az Úr küldött engem.


verse #30

Ha pedig az Úr valami új dolgot cselekszik, és a föld megnyitja száját, és elnyeli őket és mindazt, ami az övék, és elevenen szállnak alá a Seolba, akkor megtudjátok, hogy ezek az emberek gyalázták az Urat.


verse #31

És az történt, hogy mihelyt befejezte ezt a beszédet, meghasadt alattuk a föld.


verse #32

Megnyitotta a föld a száját, és elnyelte őket házuk népével együtt, Kórah minden emberét és minden jószágukat.


verse #33

Ők és mindaz, ami az övék, elevenen szállt le a Seolba. Befedte őket a föld, és kivesztek a gyülekezetből.


verse #34

Az izráeliek pedig, akik körülöttük voltak, mind elfutottak az ő kiáltásukra, mert azt mondták: Még minket is elnyel a föld!


verse #35

És tűz jött ki az Úrtól, és megemésztette azt a kétszázötven férfit, akik füstölőszerekkel áldoztak.


verse #36

Azután így szólt az Úr Mózeshez:


verse #37

Mondd meg Eleázárnak, Áron pap fiának, hogy szedje ki a tömjénezőket a tűzből, a tüzet pedig hintsd széjjel, mert a tömjénezők meg vannak szentelve.


verse #38

Azoknak a tömjénezőiből, akik a maguk lelke ellen vétkeztek, csináljatok vékonyra vert lapokat az oltár beborítására. Mivel az Úr elé járultak velük, és meg vannak szentelve, legyenek jelül Izráel fiainak.


verse #39

Fölszedte azért Eleázár pap a réztömjénezőket, amelyeket odavittek, akik megégtek, és vékonyra verette őket az oltár beborítására,


verse #40

emlékeztetőül Izráel fiainak, hogy senki idegen, aki nem Áron magvából való, ne járuljon az Úr elé füstölőszerrel füstölögtetni, hogy úgy ne járjon, mint Kórah és az ő csoportja, amint megmondta neki az Úr Mózes által.


verse #41

Másnap pedig felzúdult Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes és Áron ellen, és azt mondták: Ti öltétek meg az Úr népét!


verse #42

Mikor pedig egybegyűlt a sokaság Mózes és Áron ellen, akkor a gyülekezet sátra felé fordultak, és íme, betakarta azt a felhő, és megjelent az Úr dicsősége.


verse #43

Mózes és Áron azért odament a gyülekezet sátra elé.


verse #44

Ekkor így szólt az Úr Mózeshez:


verse #45

Húzódjatok félre ettől a gyülekezettől, hogy megemésszem őket egy szempillantás alatt. De ők arcra borultak.


verse #46

És Mózes azt mondta Áronnak: Fogd a tömjénezőt, tégy bele tüzet az oltárról, rakj rá füstölőszert, vidd hamar a gyülekezethez, és végezz engesztelést értük, mert föltámadt az Úr nagy haragja, elkezdődött a csapás.


verse #47

Áron azért vette a tömjénezőt, ahogy Mózes mondta, és a gyülekezet közé futott, mert már elkezdődött a csapás a nép között. Füstölőáldozatot tett, és engesztelést szerzett a népnek.


verse #48

Megállt a halottak és az élők között, és megszűnt a csapás.


verse #49

Akik meghaltak e csapás alatt, tizennégyezer-hétszázan voltak azokon kívül, akik Kórah dolgáért haltak meg.


verse #50

Ezután visszatért Áron Mózeshez, a gyülekezet sátrának bejáratához, és megszűnt a csapás.

Chapters:


Books