Mózes negyedik könyve

chapter 20


Chapters:


verse #1

Az első hónapban Izráel fiai, az egész gyülekezet megérkezett a Cin-pusztába, és letelepedett a nép Kádésban. Ott halt meg Mirjám, és ott temették el.


verse #2

De nem volt vize a gyülekezetnek, ezért összegyűltek Mózes és Áron ellen.


verse #3

Perlekedni kezdett a nép Mózessel, és azt mondták: Bárcsak odavesztünk volna, amikor testvéreink meghaltak az Úr színe előtt!


verse #4

Miért hoztátok az Úr gyülekezetét e pusztába, hogy itt haljunk meg állatainkkal együtt?


verse #5

Miért hoztatok ki minket Egyiptomból, és miért vezettetek erre a rossz helyre, ahol nincs vetés, sem füge, sem szőlő, sem gránátalma, és inni való víz sincsen?


verse #6

Erre Mózes és Áron elment a gyülekezet színe elől a gyülekezet sátrának bejárata elé, arcra borultak, és megjelent nekik az Úr dicsősége.


verse #7

Majd így szólt az Úr Mózeshez:


verse #8

Vedd a botodat, és gyűjtsd össze a gyülekezetet te és Áron, a testvéred, és mondjátok ennek a kősziklának a szemük láttára, hogy adjon vizet. Fakassz nekik vizet e kősziklából, és adj inni a gyülekezetnek és állataiknak.


verse #9

Mózes tehát elvette a botját az Úr színe elől, ahogy parancsolta neki.


verse #10

Mózes és Áron összegyűjtötte a gyülekezetet a kőszikla elé, és azt mondta nekik: Hallgassatok ide, ti lázadók! Hát e kősziklából fakasszunk nektek vizet?


verse #11

Ekkor fölemelte Mózes a kezét, és ráütött a botjával a sziklára két ízben, és sok víz fakadt, és ivott a gyülekezet meg a jószáguk is.


verse #12

Ezután azt mondta az Úr Mózesnek és Áronnak: Mivel nem hittetek nekem, hogy szentségemet megmutassátok Izráel fiai előtt, nem viszitek be e gyülekezetet arra a földre, amelyet nekik adok.


verse #13

Ezek Meríbá – azaz a versengés – vizei, ahol perbe szálltak Izráel fiai az Úrral, de ő megmutatta nekik, hogy szent.


verse #14

Azután Mózes követeket küldött Kádésból Edóm királyához, akik így szóltak: Ezt mondja testvéred, Izráel: „Te tudsz mindarról a nyomorúságról, amely mirajtunk esett.


verse #15

Atyáink lementek Egyiptomba, és hosszú ideig laktunk Egyiptomban, és nyomorgattak minket és atyáinkat az egyiptomiak.


verse #16

Akkor az Úrhoz kiáltottunk, meghallgatta szavunkat, angyalt küldött, hogy kihozzon bennünket Egyiptomból. És íme, Kádésban vagyunk, a te határod szélén levő városban.


verse #17

Hadd menjünk át országodon! Nem vonulunk át sem mezőn, sem szőlőn, és kútvizet sem iszunk. Az országúton megyünk, és nem térünk se jobbra, se balra, míg átvonulunk országodon.”


verse #18

Edóm azonban azt felelte: Nem mehetsz át az országomon úgy, hogy fegyverrel ne vonuljak ellened!


verse #19

Izráel fiai azt mondták neki: Az országúton megyünk, és ha a te vizedet isszuk, magunk és jószágaink, megadjuk az árát. Nincs egyéb szándékunk, csak hogy gyalogszerrel átvonuljunk.


verse #20

Az pedig így felelt: Nem mehetsz át. És kivonult ellene Edóm sok néppel és hatalmas erővel.


verse #21

Mivel nem akarta Edóm megengedni Izráelnek, hogy átmenjen az országán, ezért Izráelnek ki kellett kerülnie.


verse #22

Azután elindultak Kádésból, és megérkezett Izráel fiainak egész gyülekezete a Hór-hegyhez.


verse #23

Így szólt az Úr Mózeshez és Áronhoz a Hór-hegynél, Edóm országának határán:


verse #24

Áron elődeihez takaríttatik. Nem megy be arra a földre, amelyet Izráel fiainak adtam, mivel ellenszegültetek parancsaimnak Meríbá vizeinél.


verse #25

Vedd Áront és Eleázárt, a fiát, és vidd föl őket a Hór-hegyre.


verse #26

Vesse le Áron a ruháit, és öltöztesd föl azokba Eleázárt, a fiát, mert Áron népéhez takaríttatik, és meghal ott.


verse #27

Úgy cselekedett Mózes, ahogy az Úr parancsolta, és fölmentek a Hór-hegyre az egész gyülekezet szeme láttára.


verse #28

Mózes levettette Áronnal a ruháit, és felöltöztette azokba Eleázárt, a fiát. És meghalt Áron ott a hegy tetején, Mózes és Eleázár pedig leszállt a hegyről.


verse #29

Amikor látta az egész gyülekezet, hogy Áron meghalt, harminc napig siratta őt Izráel egész háza.

Chapters:


Books