Mózes negyedik könyve

Chapters:

… 15 16 17 18 19 …   ⇤ ← 17 → ⇥

verse #1

Az Úr így szólt Mózeshez:

verse #2

Szólj Izráel fiainak, és végy tőlük egy-egy vesszőt atyáik háza szerint atyáik házának valamennyi vezető emberétől, összesen tizenkét vesszőt, és mindegyikük nevét írd föl a vesszejére.

verse #3

Áron nevét pedig a Lévi vesszejére írd, mert mindegyik vessző egy-egy háznép fejéé.

verse #4

Tedd a gyülekezet sátrában a bizonyság ládája elé, ahol megjelenek nektek.

verse #5

És az történik, hogy annak a férfinak a vesszeje, akit kiválasztok, ki fog hajtani. Így csendesítem le Izráel fiainak zúgolódását, amellyel zúgolódnak ellenetek.

verse #6

Ezt Mózes elmondta Izráel fiainak, és minden vezető ember átadott neki egy-egy vesszőt; atyáik háza népe szerint minden vezetőre egy vessző jutott, összesen tizenkét vessző. Áron vesszeje is azok között a vesszők között volt.

verse #7

Mózes pedig elhelyezte a vesszőket az Úr színe elé a bizonyság sátrában.

verse #8

Másnap bement Mózes a bizonyság sátrába, és íme, a Lévi házából való Áron vesszeje kihajtott, bimbót fakasztott, virágot növelt, és mandulát érlelt.

verse #9

Ekkor Mózes kihozott minden vesszőt az Úr színe elől Izráel fiai elé, és miután megnézték, mindenki elvette a maga vesszejét.

verse #10

Az Úr azt mondta Mózesnek: Vidd vissza Áron vesszejét a bizonyság ládája elé, hogy megőrizzék ott jelül a lázadó fiaknak, hogy megszűnjék az ellenem való zúgolódásuk, hogy ne haljanak meg.

verse #11

Mózes így is tett. Ahogy az Úr parancsolta neki, úgy cselekedett.

verse #12

Akkor azt mondták Izráel fiai Mózesnek: Lásd, pusztulunk, veszünk, mindnyájan elveszünk!

verse #13

Aki közeledni mer az Úr hajlékához, meghal. Hát mindnyájunknak el kell pusztulnunk?

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36