chapter 10
Azután így szólt az Úr Mózeshez:
Csináltass magadnak két kürtöt, vert ezüstből csináltasd őket. A gyülekezet összegyűjtésére és a táborok elindítására szolgáljanak.
Mikor megfújják őket, az egész gyülekezet gyűljön hozzád a gyülekezet sátrának bejárata elé.
Ha csak egyet fújnak meg, akkor a fejedelmek, Izráel ezreinek a fejei gyűljenek hozzád.
Ha pedig riadót fújtok, akkor azoknak tábora induljon, akik kelet felől táboroznak.
Amikor másodszor fújtok riadót, akkor azoknak tábora induljon, akik dél felől táboroznak. Riadót fújjanak nekik, hogy induljanak.
De mikor a gyülekezetet összegyűjtitek, csak kürtöljetek, és ne riadót fújjatok.
A kürtöket pedig Áron fiai, a papok fújják. Örök rendelkezés legyen ez nektek nemzedékről nemzedékre.
Ha hadba mentek földeteken a titeket háborító ellenségetek ellen, akkor is azokkal a kürtökkel fújjatok riadót. És akkor megemlékezik rólatok az Úr, a ti Istenetek, és megszabadultok az ellenségeitektől.
Az öröm napján, az ünnepeiteken és a hónapok kezdetén is fújjátok meg a kürtöket, amikor egészen elégő áldozatot és hálaáldozatot mutattok be, és megemlékezik rólatok a ti Istenetek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
A második esztendőben, a második hónapban, a hónap huszadik napján fölszállt a felhő a bizonyság hajlékáról,
és elindultak Izráel fiai úti rendjük szerint a Sínai-pusztából, és a felhő a Párán-pusztában állapodott meg.
Ekkor indultak el először az Úrnak Mózes által adott parancsa szerint.
Először Júda fiai táborának a zászlaja indult a csapatok élén. A sereg élén Nahsón, Ammínádáb fia állt.
Az Issakár fiainak a törzséből való sereg feje pedig Netanél, Cúár fia volt.
A Zebulon fiainak a törzséből való sereg feje Eliáb, Hélón fia volt.
Miután lebontották a hajlékot, elindultak Gérsón és Merári fiai, a hajlék hordozói.
Azután elindult Rúben táborának zászlaja a csapatok élén: a sereg élén Elicúr, Sedéúr fia állt.
A Simeon fiainak a törzséből való sereg feje pedig Selumiél, Cúrisaddaj fia volt.
A Gád fiainak a törzséből való sereg feje Eljászáf, Deúél fia volt.
Majd elindultak a kehátiak is, a szentély hordozói, és fölállították a hajlékot, mire a többiek megérkeztek.
Azután elindult az Efraim fiai táborának zászlaja csapatuk élén. A sereg élén Elisámá, Ammihúd fia állt.
A Manassé fiainak a törzséből való sereg feje Gamliél, Padácúr fia volt.
A Benjámin fiainak a törzséből való sereg feje Abidán, Gideóni fia volt.
Majd Dán fiai táborának zászlaja indult el mint az egész tábor utóvédje. A sereg élén Ahiezer, Ammisaddaj fia állt.
Az Ásér fiainak a törzséből való sereg feje pedig Pagiél, Okrán fia volt.
A Naftáli fiai törzséből való sereg feje Ahira, Énán fia volt.
Ez volt Izráel fiainak a menetelési rendje seregeik szerint, valahányszor elindultak.
Mózes azt mondta Hóbábnak, aki a midjáni Reúélnak, Mózes apósának fia volt: Arra a helyre indulunk, amely felől azt mondta az Úr: „Nektek adom.” Gyere velünk, és jót teszünk veled, mert az Úr jót ígért Izráelnek.
De ő így felelt neki: Nem megyek. Inkább visszamegyek a hazámba és a rokonaim közé.
Mózes azt felelte: Kérlek, ne hagyj el minket, mert te tudod, hol lehet tábort ütnünk a pusztában. Légy minekünk szemünk gyanánt.
Ha eljössz velünk, minden jóban részesítünk, amit velünk tesz az Úr.
Így haladtak az Úr hegyétől háromnapi járásra, és az Úr szövetségének ládája ment előttük háromnapi járásra, hogy megjelölje nekik, hol kell megszállniuk.
Az Úr felhője volt fölöttük nappal, amikor elindultak a táborból.
Valahányszor pedig el akarták indítani a ládát, azt mondta Mózes: Kelj föl, Uram, és széledjenek szét ellenségeid, és fussanak el előled gyűlölőid.
Amikor pedig megállt, azt mondta: Fordulj vissza, Uram, Izráel ezreinek sokasága felé!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36