Prédikátor

Chapters:

1 2 3 4 5 6 …   ⇤ ← 3 → ⇥

verse #1

Mindennek meghatározott ideje van,
ideje van minden tevékenységnek az ég alatt:

verse #2

ideje a születésnek és ideje a halálnak;
ideje az ültetésnek és ideje az elültetett növény kiszaggatásának;

verse #3

ideje az ölésnek és ideje a gyógyításnak;
ideje a rombolásnak és ideje az építésnek;

verse #4

ideje a sírásnak és ideje a nevetésnek;
ideje a jajgatásnak és ideje a táncnak;

verse #5

ideje a kövek eldobásának és ideje a kövek összegyűjtésének;
ideje az ölelésnek és ideje az öleléstől való tartózkodásnak;

verse #6

ideje a keresésnek, és ideje van elfogadni, hogy valami elveszett;
ideje a megőrzésnek és ideje a kidobásnak;

verse #7

ideje a szétszaggatásnak és ideje az összevarrásnak;
ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak;

verse #8

ideje a szeretetnek és ideje a gyűlöletnek;
ideje a háborúnak és ideje a békének.

verse #9

Mi haszna van a munkásnak abból, hogy fáradozik?

verse #10

Láttam, milyen elfoglaltságot adott Isten az embereknek, hogy lefoglalja őket.

verse #11

Mindent gyönyörűnek készített a maga idejében. Még az örökkévalóság gondolatát is az emberek szívébe adta, ám soha nem fogják megtudni, mi mindent tett az igaz Isten kezdettől fogva mindvégig.

verse #12

Arra a következtetésre jutottam, hogy nincs jobb annál, mint hogy vidámak legyenek, és jót tegyenek az életükben,

verse #13

illetve hogy minden ember egyen, igyon, és örömet találjon a kemény munkájában. Isten ajándéka ez.

verse #14

Rájöttem, hogy mindaz, amit az igaz Isten tesz, örökké megmarad. Nincs mit hozzátenni, és nincs mit elvenni belőle. Az igaz Isten így készített el mindent, hogy az emberek mélységesen tiszteljék őt.

verse #15

Minden, ami történik, már korábban megtörtént, és ami lesz, már volt, de az igaz Isten keresi azt, amire törekednek.

verse #16

Továbbá ezt láttam a nap alatt: ahol jognak és igazságosságnak kellett volna lennie, ott gonoszság volt.

verse #17

Azt mondtam magamban: „Az igaz Isten megítéli az igazat is, és a gonoszt is, mert ideje van minden tettnek és minden tevékenységnek.”

verse #18

Azt is mondtam magamban az emberekről, hogy az igaz Isten próbára teszi őket, és megmutatja nekik, hogy olyanok, mint az állatok.

verse #19

Mert az emberek vége hasonló az állatok végéhez, ugyanaz lesz a végük. Ahogy meghal az egyik, úgy meghal a másik is, mindegyikükben ugyanaz a szellem van. Úgyhogy az ember nem áll felette az állatnak, hisz minden hiábavalóság.

verse #20

Mindegyik ugyanarra a helyre megy. Mindegyik a porból lett, és mindegyik a porba tér vissza.

verse #21

Ki az, aki igazán tudja, hogy az emberek szelleme fölmegy-e, és hogy az állatok szelleme lemegy-e a földbe?

verse #22

Láttam, hogy nincs jobb annál, mint hogy az ember örömet találjon a munkájában, ugyanis ez az ő jutalma. Mert ki teszi képessé őt arra, hogy lássa, mi fog történni őutána?

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12