chapter 7
Jobb a jó hírnév a jó olajnál, és a halál napja a születés napjánál.
Jobb olyan házba menni, ahol gyászolnak, mint olyanba, ahol ünnepelnek, mivel így végzi minden ember. Szívlelje meg ezt, aki él!
Jobb a bánat a nevetésnél, mert a szomorú arc jobbá teszi a szívet.
A bölcsek szíve a gyásznak házában van, az ostobák szíve pedig a vigasság házában.
Jobb azt hallgatni, hogy a bölcs fedd, mint azt, hogy az ostoba énekel.
Mert amilyen a kóró ropogása a fazék alatt, olyan az ostoba nevetése. Ez is hiábavalóság.
De az elnyomás őrületbe kergetheti a bölcset, és ha valakit megvesztegetnek, az megrontja a szívet.
Jobb egy dolognak a vége, mint a kezdete. Jobb türelmesnek lenni, mint gőgösnek.
Ne legyél sértődékeny, mert a sértődés az ostobák keblében nyugszik.
Ne mondd: „Miért van, hogy a hajdani napok jobbak voltak a mostaniaknál?”, mert nem vall bölcsességre, ha ilyesmit kérdezel.
Jó a bölcsesség örökséggel együtt, és hasznos azoknak, akik látják a napfényt.
Mert a bölcsesség védelem, mint ahogy a pénz is védelem, de az ismeretnek és a bölcsességnek az az előnye, hogy életben tartja az embert.
Gondolj az igaz Isten tetteire: Ki egyenesítheti ki, amit ő elgörbített?
A jó napon legyél te is jó, a viszontagságos napon pedig gondolj arra, hogy az igaz Isten adta ezt a napot is, és azt a napot is, hogy az ember ne lehessen biztos abban, mi fog történni vele a jövőben.
Mindenfélét láttam hiábavaló életem során: az igazságos embert, aki meghal, pedig igazságos, és a gonosz embert, aki sokáig él, pedig gonosz.
Ne legyél túlságosan igazságos, és ne mutatkozz túlságosan bölcsnek. Miért okoznád a magad vesztét?
Ne legyél nagyon gonosz, és ne légy bolond se. Miért halnál meg idő előtt?
Az a legjobb, ha megfogadod az egyik figyelmeztetést, de a másikat sem hagyod figyelmen kívül, mert az, aki mélységesen tiszteli Istent, mindkettőt megfogadja.
A bölcsességnek köszönhetően a bölcs erősebb lesz, mint tíz erős ember együttvéve a városban.
Nincs a földön igazságos ember, aki mindig jót tesz, és soha nem vétkezik.
Ne vegyél mindent a szívedre, amit az emberek mondanak, nehogy meghalld, ha a szolgád szid téged.
Mert jól tudja a szíved, hogy sokszor te is szidtál másokat.
Mindezt bölcsen kipróbáltam. Azt mondtam: „Bölcs leszek.” De messze voltam tőle.
Ami lett, az elérhetetlen, és nagyon mély. Ki értheti meg?
Arra adtam a szívem, hogy megismerjem és felkutassam a bölcsességet, és azt, hogy mi miért van, illetve hogy megértsem, hogy az ostobaság gonoszság és az őrültség bolondság.
Ekkor jöttem rá erre: A halálnál is keserűbb az az asszony, aki olyan, mint a vadászháló, akinek a szíve olyan, mint a vonóháló, keze pedig mint a börtönben a láncok. Aki az igaz Isten kedvében jár, az elmenekül az ilyen asszonytól, a bűnös azonban a foglya lesz.
A nép egybegyűjtője így szólt: „Ezt fedeztem fel: Egyik dolgot vizsgáltam a másik után, hogy levonjam a következtetést,
de nem találtam meg, ami után folyton kutattam. Ezer közül csak egy embert találtam, asszonyt viszont egyet sem.
Arra jutottam, hogy az igaz Isten becsületesnek alkotta az embereket, de azok mindenféle tervet kieszelnek.”