Mózes ötödik könyve

Chapters:

… 17 18 19 20 21 …   ⇤ ← 19 → ⇥

verse #1

Amikor Jehova, a ti Istenetek elpusztítja a nemzeteket, amelyeknek a földjét Jehova, a ti Istenetek nektek adja, és ti elveszitek tőlük a földjüket, és letelepedtek a városaikban meg a házaikban,

verse #2

akkor válasszatok ki három várost a földeteken, melyet Jehova, a ti Istenetek nektek ad.

verse #3

Osszátok fel három részre a földeteket, melyet Jehova, a ti Istenetek nektek ad, és készítsetek utakat, hogy ezeknek a városoknak az egyikébe menekülhessen, aki embert ölt.

verse #4

Ez történjen azzal az emberrel, aki embert ölt, és egy ilyen városba menekül, hogy életben maradjon: Ha nem szándékosan üti meg az embertársát, és nem gyűlölte korábban,

verse #5

például ha elmegy az erdőbe az embertársával fát gyűjteni, és meglendíti a fejszét, hogy kivágja a fát, de a fejsze lerepül a nyélről, eltalálja az embertársát, és az meghal, akkor aki embert ölt, meneküljön az egyikbe ezek közül a városok közül, hogy életben maradjon.

verse #6

Máskülönben a vérbosszuló dühében üldözőbe veszi azt, aki embert ölt, és mivel túl messze van a város, utoléri és megöli, bár nem érdemel halált, hiszen nem gyűlölte az embertársát.

verse #7

Ezért parancsolom nektek: »Válasszatok ki három várost!«

verse #8

Ha Jehova, a ti Istenetek megnöveli a területeteket, ahogy megesküdött az ősapáitoknak, és nektek adja a földet, amelyet az ősapáitoknak ígért

verse #9

– feltéve, hogy hűségesen megtartjátok mindazt, amit ma parancsolok nektek, vagyis hogy szeretitek Jehovát, a ti Isteneteket, és mindig az ő útján jártok –, akkor válasszatok ki még három várost e mellé a három mellé.

verse #10

Így nem ontanak ártatlan vért a földeteken, melyet Jehova, a ti Istenetek ad nektek örökségként, és nem terhel titeket felelősség vérontásért.

verse #11

De ha valaki gyűlölte az embertársát, lesből rátámadt, halálos sebet ejtett rajta, és az egyik ilyen városba menekül,

verse #12

akkor a városának a vénei hozassák el onnan, majd adják át a vérbosszulónak, hogy megölje.

verse #13

Ne sajnáljátok, hanem tisztítsátok meg Izraelt az ártatlan vér kiontásának a bűnétől, hogy jól menjen a sorotok.

verse #14

Amikor megkapjátok az örökségeteket a földön, amelyet Jehova, a ti Istenetek nektek ad, ne mozdítsátok el az embertársatok határjelzőjét onnan, ahová az elődeitek tették.

verse #15

Egyetlen tanú nem elég ahhoz, hogy elítéljenek valakit valamilyen vétek vagy bűn elkövetéséért. Két vagy három tanú vallomása erősítse meg, hogy a vád igaz.

verse #16

Ha egy ember rosszindulatúan tanúskodik valaki ellen, és valamilyen bűnnel vádolja,

verse #17

akkor ez a két ember, akinek vitás ügye van, álljon Jehova elé, valamint a papok és a bírók elé, akik azokban a napokban szolgálnak.

verse #18

A bírók alaposan vizsgálják ki az ügyet, és ha kiderül, hogy a tanú hamis tanú, és hamis vádat emelt a testvére ellen,

verse #19

tegyétek vele pontosan azt, amit ő tervelt ki a testvére ellen. Távolítsátok el magatok közül, ami gonosz.

verse #20

Akik megmaradnak, hallani fognak erről, megijednek, és soha többé nem tesz ilyen rossz dolgot közöttetek senki.

verse #21

Ne sajnáljátok őt: életet életért, szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34