chapter 20
Ha hadba szálltok az ellenségeitekkel, és látjátok a lovaikat meg a harci szekereiket és a csapataikat, melyek a tieiteknél nagyobbak, ne féljetek tőlük, mert veletek van Jehova, a ti Istenetek, aki felhozott titeket Egyiptom földjéről.
Amikor harcra készülődtök, a pap álljon elő, és beszéljen a néppel.
Mondja ezt nekik: »Halld, ó, Izrael! Most harcra készültök az ellenségeitekkel. Ne legyen bátortalan a szívetek. Ne féljetek, ne rettegjetek és ne reszkessetek tőlük,
mert Jehova, a ti Istenetek veletek vonul, hogy harcoljon értetek az ellenségeitekkel, és megmentsen benneteket.«
A vezetők is beszéljenek a néppel: »Ki az, aki új házat épített, és még nem avatta fel? Menjen haza, mert még meghal a csatában, és valaki más avatja fel azt.
Ki az, aki szőlőt ültetett, de még nem szüretelte le a termését? Menjen haza, mert még meghal a csatában, és más szüreteli le.
És ki az, aki eljegyzett egy nőt, és nem vette még el? Menjen haza, mert még meghal a csatában, és valaki más veszi azt el.«
A vezetők még ezt is kérdezzék meg a néptől: »Ki az, aki fél és bátortalan? Menjen haza, nehogy elcsüggessze a testvéreit is.«
Miután a vezetők elmondták ezeket a népnek, jelöljenek ki a sereg élére parancsnokokat, hogy vezessék a népet.
Amikor egy város közelébe mentek, hogy harcoljatok ellene, hirdessétek ki a békefeltételeket.
Ha elfogadja a feltételeiteket, és megnyitja előttetek a kapuit, akkor az ott lakók legyenek a kényszermunkásaitok, és szolgáljanak titeket.
De ha nem köt békét veletek, hanem harcba száll ellenetek, akkor vegyétek ostrom alá,
és Jehova, a ti Istenetek segíteni fog nektek, hogy legyőzzétek, ti pedig minden férfit öljetek meg karddal.
De a nők, a gyermekek, az állatok, és mindaz, ami a városban van, az egész zsákmány legyen a tiétek. Egyétek az ellenségeitektől szerzett zsákmányt, melyet Jehova, a ti Istenetek nektek adott.
Így tegyetek az összes várossal, amelyek nagyon messze vannak tőletek, és amelyek nem ezeknek a közelben élő nemzeteknek a városai.
Ezeknek a népeknek a városaiban viszont, melyeket Jehova, a ti Istenetek nektek ad örökségként, ne hagyjatok életben senkit sem, aki lélegzik.
Teljesen pusztítsátok el ezeket a népeket: a hettitákat, amoritákat, kánaánitákat, perizitákat, hivvitákat és jebuszitákat, ahogy Jehova, a ti Istenetek parancsolta nektek.
Így nem tudnak megtanítani titeket az utálatos szokásaikra, arra, ahogyan az isteneiket imádják, és nem fogtok vétkezni Jehova, a ti Istenetek ellen.
Ha sok napon át ostromoltok egy várost, hogy bevegyétek, ne vágjátok ki a fáit. Egyetek róluk, de ne vágjátok ki azokat. Hát ember a mező fája, hogy megostromoljátok?
Csak olyan fát vágjatok ki, amelyről tudjátok, hogy nem gyümölcstermő. Egészen addig, míg el nem esik a város, amellyel hadban álltok, kivághatjátok az ilyen fákat, hogy bekerítsétek velük a várost.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34