⚠️ Figyelem! Ez a fordítás a Jehova Tanúi Egyház tanítását tükrözi.
Mózes ötödik könyve
19. fejezet
1. vers
Amikor Jehova, a ti Istenetek elpusztítja a nemzeteket, amelyeknek a földjét Jehova, a ti Istenetek nektek adja, és ti elveszitek tőlük a földjüket, és letelepedtek a városaikban meg a házaikban,
2. vers
akkor válasszatok ki három várost a földeteken, melyet Jehova, a ti Istenetek nektek ad.
3. vers
Osszátok fel három részre a földeteket, melyet Jehova, a ti Istenetek nektek ad, és készítsetek utakat, hogy ezeknek a városoknak az egyikébe menekülhessen, aki embert ölt.
4. vers
Ez történjen azzal az emberrel, aki embert ölt, és egy ilyen városba menekül, hogy életben maradjon: Ha nem szándékosan üti meg az embertársát, és nem gyűlölte korábban,
5. vers
például ha elmegy az erdőbe az embertársával fát gyűjteni, és meglendíti a fejszét, hogy kivágja a fát, de a fejsze lerepül a nyélről, eltalálja az embertársát, és az meghal, akkor aki embert ölt, meneküljön az egyikbe ezek közül a városok közül, hogy életben maradjon.
6. vers
Máskülönben a vérbosszuló dühében üldözőbe veszi azt, aki embert ölt, és mivel túl messze van a város, utoléri és megöli, bár nem érdemel halált, hiszen nem gyűlölte az embertársát.
7. vers
Ezért parancsolom nektek: »Válasszatok ki három várost!«
8. vers
Ha Jehova, a ti Istenetek megnöveli a területeteket, ahogy megesküdött az ősapáitoknak, és nektek adja a földet, amelyet az ősapáitoknak ígért
9. vers
– feltéve, hogy hűségesen megtartjátok mindazt, amit ma parancsolok nektek, vagyis hogy szeretitek Jehovát, a ti Isteneteket, és mindig az ő útján jártok –, akkor válasszatok ki még három várost e mellé a három mellé.
10. vers
Így nem ontanak ártatlan vért a földeteken, melyet Jehova, a ti Istenetek ad nektek örökségként, és nem terhel titeket felelősség vérontásért.
11. vers
De ha valaki gyűlölte az embertársát, lesből rátámadt, halálos sebet ejtett rajta, és az egyik ilyen városba menekül,
12. vers
akkor a városának a vénei hozassák el onnan, majd adják át a vérbosszulónak, hogy megölje.
13. vers
Ne sajnáljátok, hanem tisztítsátok meg Izraelt az ártatlan vér kiontásának a bűnétől, hogy jól menjen a sorotok.
14. vers
Amikor megkapjátok az örökségeteket a földön, amelyet Jehova, a ti Istenetek nektek ad, ne mozdítsátok el az embertársatok határjelzőjét onnan, ahová az elődeitek tették.
15. vers
Egyetlen tanú nem elég ahhoz, hogy elítéljenek valakit valamilyen vétek vagy bűn elkövetéséért. Két vagy három tanú vallomása erősítse meg, hogy a vád igaz.
16. vers
Ha egy ember rosszindulatúan tanúskodik valaki ellen, és valamilyen bűnnel vádolja,
17. vers
akkor ez a két ember, akinek vitás ügye van, álljon Jehova elé, valamint a papok és a bírók elé, akik azokban a napokban szolgálnak.
18. vers
A bírók alaposan vizsgálják ki az ügyet, és ha kiderül, hogy a tanú hamis tanú, és hamis vádat emelt a testvére ellen,
19. vers
tegyétek vele pontosan azt, amit ő tervelt ki a testvére ellen. Távolítsátok el magatok közül, ami gonosz.
20. vers
Akik megmaradnak, hallani fognak erről, megijednek, és soha többé nem tesz ilyen rossz dolgot közöttetek senki.
21. vers
Ne sajnáljátok őt: életet életért, szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért.
Könyvek
