⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

A krónikák második könyve

chapter 30


Chapters:


verse #1

Ezékiás üzenetet küldött egész Izraelnek és Júdának, sőt, Efraimnak és Manassénak még leveleket is írt, hogy jöjjenek el Jehova házába, Jeruzsálembe, és tartsák meg a pászkát Jehovának, Izrael Istenének.


verse #2

Mindamellett a király, a fejedelmei és az egész gyülekezet Jeruzsálemben úgy határozott, hogy a 2. hónapban tartják meg a pászkát,


verse #3

mivel nem tudták megtartani a megszokott időben, mert nem szentelte meg magát elég pap, és a nép sem gyűlt össze Jeruzsálembe.


verse #4

Ezt a király is, és az egész gyülekezet is helyesnek tartotta.


verse #5

El is határozták, hogy felhívást küldenek szét egész Izraelbe, Beér-Sebától Dánig, hogy jöjjenek, és tartsák meg a pászkát Jehovának, Izrael Istenének Jeruzsálemben, addig ugyanis nem csoportként összegyűlve tették ezt, ahogy a megírtak szerint kellett volna.


verse #6

A futárok tehát a király parancsára elmentek a királytól és a fejedelmektől származó levéllel egész Izraelbe és Júdába, és ezt mondták: „Izrael népe, térjetek vissza Jehovához, Ábrahám, Izsák és Izrael Istenéhez, hogy ő is visszatérjen a maradékhoz, akik megmenekültek Asszíria királyainak kezéből.


verse #7

Ne legyetek olyanok, mint ősapáitok és testvéreitek, akik hűtlenek voltak Jehovához, ősapáik Istenéhez, ezért ő rettegést keltővé tette őket, amint látjátok is.


verse #8

Ne legyetek makacsok, miként ősapáitok. Vessétek alá magatokat Jehovának, és jöjjetek el a szentélyébe, amelyet örökre megszentelt, és szolgáljátok Jehovát, a ti Isteneteket, hogy elforduljon rólatok lángoló haragja.


verse #9

Mert ha visszatértek Jehovához, akkor a fogvatartóik irgalmasak lesznek testvéreitekhez és fiaitokhoz, és megengedik, hogy visszatérjenek erre a földre, mert Jehova, a ti Istenetek könyörületes és irgalmas, és nem fordul el tőletek, ha visszatértek hozzá.”


verse #10

A futárok pedig városról városra mentek Efraim és Manassé egész földjén, egészen Zebulonig, de folyton csúfot űztek belőlük, és gúnyolták őket.


verse #11

Ám Áserből, Manasséból és Zebulonból némelyek megalázták magukat, és elmentek Jeruzsálembe.


verse #12

Az igaz Isten áldása Júdán is ott volt, hogy egységesen teljesítsék, amit a király és a fejedelmek parancsoltak Jehova szavára.


verse #13

Nagyszámú nép gyűlt össze Jeruzsálemben, hogy megtartsák a kovásztalan kenyerek ünnepét a 2. hónapban. Nagyon sokan voltak.


verse #14

Hozzáláttak, és eltávolították az oltárokat, amelyek Jeruzsálemben voltak. Eltávolították az összes füstölőoltárt, és a Kidron völgyébe vetették azokat.


verse #15

Ezután levágták a pászkaáldozatot a 2. hónap 14. napján. A papok és a léviták pedig szégyenkeztek, úgyhogy megszentelték magukat, és égőáldozatokat vittek Jehova házába.


verse #16

Odaálltak a megszokott helyükre Mózesnek, az igaz Isten emberének a törvénye szerint, majd a papok az oltárra hintették a léviták kezéből átvett vért.


verse #17

Az összegyűlt nép körében sokan voltak, akik nem szentelték meg magukat, ezért a léviták gondoskodtak a pászkaáldozatok levágásáról mindazok számára, akik nem voltak tiszták, hogy megszenteljék őket Jehovának.


verse #18

Mert a nép jókora része, különösen azok, akik Efraimból, Manasséból, Issakárból és Zebulonból jöttek, nem tisztították meg magukat, mégis ették a pászkát, és ez ellenkezett azzal, ami le volt írva. De Ezékiás imádkozott értük, ezt mondva: „Jehova, aki jóságos, nézze el ezt


verse #19

mindenkinek, aki felkészítette a szívét, hogy szolgálja az igaz Istent, Jehovát, ősapái Istenét, még ha nincs is megtisztulva a szentségre vonatkozó előírásoknak megfelelően.”


verse #20

Jehova pedig meghallgatta Ezékiást, és megbocsátott a népnek.


verse #21

Így hát a Jeruzsálemben levő izraeliták megtartották a kovásztalan kenyerek ünnepét 7 napon át, nagy örömmel. A léviták meg a papok naponta dicséretet zengtek Jehovának, hangosan játszva a hangszereiken Jehovának.


verse #22

Ezékiás pedig buzdította mindazokat a lévitákat, akik értelemmel szolgálták Jehovát. 7 napon át fogyasztották az ünnepi lakomát, közösségi áldozatokat áldozva, és hálát adva Jehovának, ősapáik Istenének.


verse #23

Azután az egész gyülekezet elhatározta, hogy 7 nappal meghosszabbítják az ünnepet, és örömmel meg is hosszabbították 7 nappal.


verse #24

Ezékiás, Júda királya 1000 bikát és 7000 juhot adott adományként a gyülekezetnek, a fejedelmek pedig 1000 bikát és 10 000 juhot adtak a gyülekezetnek adományként; és a papok nagy számban szentelték meg magukat.


verse #25

Örült Júda egész gyülekezete, a papok, a léviták, az egész gyülekezet, amely Izraelből jött, meg a bevándorlók, akik Izrael földjéről jöttek, és akik Júdában laktak.


verse #26

Nagy volt az öröm Jeruzsálemben, mert Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának napjai óta nem történt ilyesmi a városban.


verse #27

Végül a lévita papok fölálltak, és megáldották a népet, Isten pedig meghallgatta őket, és imájuk eljutott az ő szent lakhelyére, az égbe.

Chapters:


Books