chapter 26
Akkor Júda egész népe fogta a 16 éves Uzziást, és királlyá tették őt apja, Amácija helyett.
Ő építette újjá Elótot, és csatolta vissza Júdához, miután a király meghalt.
Uzziás 16 évesen kezdett uralkodni, és 52 évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Jeruzsálemből való volt, Jekóliának hívták.
Uzziás azt tette, amit Jehova helyesnek tart, pontosan úgy, ahogy az apja, Amácija.
Végig Istent szolgálta Zakariás napjaiban, aki arra tanította őt, hogy mélységesen tisztelje az igaz Istent. Amíg Jehovát szolgálta, az igaz Isten sikeressé tette őt.
Kivonult, harcolt a filiszteusok ellen, és áttörte Gát falát, Jabne falát meg Asdód falát. Aztán városokat épített Asdód vidékén és a filiszteusok között.
Megsegítette őt az igaz Isten a filiszteusok ellen, a Gúr-Baálban lakó arabok ellen és a meunik ellen.
Az ammoniták pedig kezdtek sarcot fizetni Uzziásnak. Uzziás híre végül eljutott egészen Egyiptomig, mert rendkívül hatalmas lett.
Uzziás ezenkívül tornyokat épített Jeruzsálemben a Szeglet kapunál, a Völgy kapunál meg a Támpillérnél, és megerősítette azokat.
A pusztában is épített tornyokat, és sok víztárolót ásott (mert sok állata volt). Ugyanezt tette a Sefélán és a síkságon is. Földművesei és vincellérei voltak a hegyekben és a Kármelen, mert szerette a földművelést.
Uzziásnak jól felszerelt hadserege is volt. Katonai egységekbe rendeződve vonultak ki a hadjáratokra. Jeiél, a titkár, és Maáséja, a tisztviselő megszámolta és jegyzékbe vette a katonákat. Ez a két férfi Hanánia parancsnoksága alatt állt, aki a király egyik fejedelme volt.
A nemzetségfők, akik ezeket az erős harcosokat vezették, összesen 2600-an voltak.
A parancsnokságuk alá tartozó hadsereg 307 500 harcra kész férfiból állt. Ez hatalmas katonai erő volt, amely támogatta a királyt az ellenséggel szemben.
Uzziás az egész sereget felszerelte pajzsokkal, lándzsákkal, sisakokkal, páncélingekkel, íjakkal és parittyakövekkel.
Készített Jeruzsálemben harci gépeket is, amelyeket mérnökök terveztek. Ezeket a tornyokra és a falak sarkaira helyezték, nyilak és nagy kövek kilövésére. El is terjedt Uzziás híre igen messzire, mert óriási segítséget kapott Istentől, és megerősödött.
Ám amint megerősödött, gőgössé vált a szíve, annyira, hogy a saját vesztét okozta ezzel. Hűtlen lett Jehovához, az ő Istenéhez, mert bement Jehova templomába, hogy füstölőszert égessen a füstölőoltáron.
Azária pap rögtön bement utána, és vele együtt Jehova papjai közül 80 bátor ember.
Odaálltak Uzziás király elé, és ezt mondták: „Nem a te dolgod, Uzziás, hogy füstölőszert égess Jehovának! Csak a papok égethetnek füstölőszert, mert ők Áron leszármazottai, akik meg lettek szentelve. Menj ki a szentélyből, mert hűtlen voltál, és nem fogsz dicsőséget kapni ezért Jehova Istentől!”
De Uzziás, akinek már ott volt a kezében a füstölő a füstölőszer égetéséhez, dühbe gurult. Amíg ő dühöngött a papokra, lepra jelent meg a homlokán a papok előtt Jehova házában, a füstölőoltár mellett.
Amikor Azária, a főpap, meg az összes pap feléje fordult, látták, hogy lepra jelent meg a homlokán. Ezért kiűzték onnan, és ő is sietett kifelé, mert Jehova csapással sújtotta.
Uzziás király a halála napjáig leprás maradt. Egy külön házban élt leprásként, mert nem mehetett be Jehova házába. Jótám, a fia felügyelte a király házának ügyeit, ő ítélte az ország népét.
Uzziás egyéb dolgait, elejétől a végéig, feljegyezte Ézsaiás próféta, Ámóc fia.
Végül Uzziás meghalt, és eltemették ősapái mellé. A királyok temetési mezején temették el, mert ezt mondták: „Leprás ő.” A fia, Jótám lett a király utána.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36