⚠️ Attention! This translation reflects the teachings of the Church of Jehovah’s Witnesses.

A korintusziaknak írt első levél

chapter 15


Chapters:


verse #1

Most pedig emlékeztetlek titeket, testvérek, a jó hírre, amelyet hirdettem nektek, amelyet el is fogadtatok, és amely mellett állást foglaltatok.


verse #2

Ha szilárdan ragaszkodtok a jó hírhez, amelyet hirdettem nektek, meg is menekültök. Máskülönben hiába lettetek hívők.


verse #3

Mert az egyik első dolog, amit továbbadtam nektek azok közül, amit én is kaptam, az volt, hogy Krisztus meghalt a bűneinkért az Írások szerint,


verse #4

hogy eltemették, hogy feltámadt a harmadik napon az Írások szerint,


verse #5

és hogy megjelent Kéfásnak, aztán a tizenkettőnek.


verse #6

Azután megjelent több mint 500 testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még velünk vannak, bár némelyek meghaltak.


verse #7

Majd megjelent Jakabnak, aztán az összes apostolnak.


verse #8

Mindenki közül utolsónak pedig, mint egy koraszülöttnek, megjelent nekem is.


verse #9

Mert én a legkisebb vagyok az apostolok között, és nem vagyok méltó arra, hogy apostolnak nevezzenek, mivel üldöztem Isten gyülekezetét.


verse #10

De Isten ki nem érdemelt kedvességének köszönhetően vagyok apostol. És a ki nem érdemelt kedvessége nem bizonyult hiábavalónak, hiszen mindnyájuknál többet fáradoztam, de ez nem az én érdemem, hanem a ki nem érdemelt kedvességé, amelyet Isten mutatott ki irántam.


verse #11

Mi pedig ezt hirdetjük, akár én, akár ők, és ti így lettetek hívők.


verse #12

Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan van az, hogy némelyek köztetek azt mondják, nem támadnak fel a halottak?


verse #13

Ha csakugyan nem támadnak fel a halottak, akkor Krisztus sem támadt fel.


verse #14

Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor semmi kétség, hogy hiábavaló prédikálnunk, és hiábavaló a hitünk is.


verse #15

Sőt, Isten hamis tanúi is leszünk, mert azt mondjuk, hogy feltámasztotta Krisztust, pedig nem is támasztotta fel, ha tényleg nem támadnak fel a halottak.


verse #16

Mert ha a halottak nem támadnak fel, akkor Krisztus sem támadt fel.


verse #17

Továbbá, ha Krisztus nem támadt fel, hasztalan a hitetek, és bűnösök maradtok.


verse #18

Akkor azok is örökre elvesztek, akik Krisztus követőiként haltak meg.


verse #19

Ha a Krisztusba vetett reményünk csak ezt az életet érinti, mi vagyunk a legszánalomraméltóbb emberek.


verse #20

Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, elsőként azok közül, akik meghaltak.


verse #21

Mivel egy ember miatt lett a halál, egy ember által van a feltámadás is.


verse #22

Mert ahogy Ádám miatt mindenki meghal, úgy Krisztusnak köszönhetően mindenki életre fog kelni.


verse #23

De mindenki a megfelelő sorrendben: először Krisztus, ezt követően, a jelenléte idején, azok, akik Krisztushoz tartoznak.


verse #24

Azután a végén átadja a királyságot Istenének és Atyjának, miután megsemmisített minden kormányzatot és minden hatalmat és erőt.


verse #25

Mert addig kell királyként uralkodnia, míg Isten a lába alá nem vet minden ellenséget.


verse #26

Majd megsemmisül az utolsó ellenség, a halál.


verse #27

Mert Isten „mindent a lába alá vetett”. De amikor azt mondja, hogy minden alá lett vetve, nyilvánvaló, hogy annak kivételével, aki mindent alávetett neki.


verse #28

Miután pedig Isten mindent alávetett neki, maga a Fiú is aláveti magát annak, aki neki mindent alávetett, hogy Isten legyen minden mindenkinek.


verse #29

Különben mit tesznek majd azok, akik abból a célból keresztelkednek meg, hogy halottak legyenek? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, akkor ők miért keresztelkednek meg abból a célból, hogy halottak legyenek?


verse #30

Miért vagyunk mi is folyton veszélyben?


verse #31

Naponta szembenézek a halállal. Ugyanolyan biztos ez, mint az, hogy büszke vagyok rátok, testvérek, akik Krisztus Jézus, a mi Urunk tanítványai vagytok.


verse #32

Ha másokhoz hasonlóan vadállatokkal harcoltam Efézusban, mi hasznom belőle? Ha a halottak nem támadnak fel, „együnk, igyunk, holnap úgyis meghalunk”.


verse #33

Ne vezessenek félre titeket. A rossz társaság megrontja a hasznos szokásokat.


verse #34

Térjetek észhez, tegyétek azt, ami helyes, és ne éljetek bűnösen. Néhányatoknak nincsen ismeretük Istenről. Azért mondom ezeket, hogy elszégyelljétek magatokat.


verse #35

Valaki talán ezt kérdezi: „Hogyan támadnak fel a halottak? Igen, milyen testük lesz, amikor feltámadnak?”


verse #36

Te esztelen! Amit elvetsz, nem kel életre, csak ha előbb elhal.


verse #37

Amit pedig vetsz, az nem a növény, amely majd kifejlődik, hanem a puszta mag, legyen az búzáé vagy bármi egyébé.


verse #38

Isten pedig testet ad annak, úgy, ahogy a kedvére van, minden egyes magnak a maga testét.


verse #39

Nem minden test ugyanolyan test, hanem más az emberek teste, és más a háziállatoké, más a madarak teste, és más a halaké.


verse #40

És vannak égi testek meg földi testek. De másmilyen az égi testek dicsősége, és másmilyen a földi testeké.


verse #41

Másmilyen a nap dicsősége, más a hold dicsősége és más a csillagok dicsősége. Még az egyik csillag dicsősége is különbözik a másikétól.


verse #42

Így van a halottak feltámadásával is. A testet romlottságban vetik el, és romolhatatlanságban támad fel.


verse #43

Gyalázatban vetik el, és dicsőségben támad fel. Gyengeségben vetik el, és erőben támad fel.


verse #44

Fizikai testet vetnek el, és szellemi test támad fel. Ha van fizikai test, van szellemi is.


verse #45

Így is van megírva: „Az első ember, Ádám, élő emberré lett.” Az utolsó Ádám életadó szellemmé lett.


verse #46

De nem a szellemi az első, hanem a fizikai, és utána következik a szellemi.


verse #47

Az első ember a földből való volt, és a porból alkották. A második ember az égből való.


verse #48

Amilyen volt a porból alkotott, olyan a többi porból alkotott is, és amilyen az égi, olyan a többi égi is.


verse #49

És ahogy hasonlítunk arra, akit a porból alkottak, úgy hasonlóvá fogunk válni ahhoz is, aki égi.


verse #50

Azt mondom azonban, testvérek, hogy test és vér nem örökölheti Isten királyságát, sem romlottság nem örököl romolhatatlanságot.


verse #51

Most szent titkot mondok el nektek: nem mind fogunk halálalvásba merülni, de mind át fogunk változni,


verse #52

egy pillanat alatt, egy szempillantás alatt, az utolsó trombitaszó idején. Mert a trombita szólni fog, és a halottak feltámadnak romolhatatlan testben, és mi átváltozunk.


verse #53

Mert ennek, ami romlandó, romolhatatlanná kell lennie, és ennek, ami halandó, halhatatlanná kell lennie.


verse #54

Mikor pedig ez, ami romlandó, romolhatatlanná lesz, és ez, ami halandó, halhatatlanná lesz, akkor beteljesedik, ami meg van írva: „Elnyelte a halált örökre.”


verse #55

„Halál, hol a győzelmed? Halál, hol a fullánkod?”


verse #56

A halált okozó fullánk a bűn, a bűn ereje pedig a törvény.


verse #57

De Istennek hála, mert ő megadja nekünk a győzelmet Jézus Krisztus, a mi Urunk által!


verse #58

Tehát, szeretett testvéreim, legyetek rendíthetetlenek, tántoríthatatlanok, és mindig bőven legyen tennivalótok az Úr munkájában, tudva azt, hogy fáradozásotok az Úr szolgálatában nem hiábavaló.

Chapters:


Books